Szinnyei József (Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) kiemelkedő magyar bibliográfus, könyvtáros, és irodalomtörténész volt. Eredeti neve Ferber József. 1848-ban változtatott nevet.
A tanulmányait Pesten és Győrben végezte. 1848–49-ben részt vett Komárom védelmében, amiről naplójában részletesen írt. A szabadságharc után 1849. és 1855. között ügyvédsegédként dolgozott Komáromban és Pozsonyban. Ezután Pestre költözött, ahol tisztviselőként helyezkedett el. Ezt az állást 1869-ig töltötte be. Bibliográfiával ezidőtájt kezdett el komolyan foglalkozni: 1872-től a pesti Egyetemi Könyvtár főtisztviselője lett.
1884-től az Országos Hírlapkönyvtár megteremtésén fáradozott. 1888-tól a Nemzeti Múzeum könyvtára (az Országos Széchényi Könyvtár elődje) hírlaptárának őreként folytatta e megkezdett munkát. Évenként összeállította a Magyarországon megjelenő hírlapok címjegyzékét, emellett rendszeresen publikált a Vasárnapi Újságban és főként a Magyar Könyvszemlében.
Legfontosabb műve a
Magyar írók élete és munkái,
ami közel 30 000 író részletes életrajzát és kiadott műveit tartalmazza, és mind a mai napig nagyon fontos forrásmunka.
Egy apró érdekesség: Szinnyeit kortársai fáradhatatlan szorgalma miatt „gőzhangyának” nevezték.
1999-ben megalapították a róla elnevezett Szinnyei József-díjat. Nevét viseli a komáromi járási könyvtár, de utcát is elneveztek róla szülővárosában.