Talentum Akadémiai Díjak
- 2012-02-10 -
700.000 EURO TALENTUMOK TÁMOGATÁSÁRA
A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány 10. alkalommal adta át a Talentum Akadémiai Díjakat

A Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány 10. Jubileumi Díjátadó Ünnepségén átadták a fejenként 20.000 Euro-val járó Talentum Akadémiai Díjakat. Nemzetközi tudományos és művészeti körökben is igazán kiemelkedő fiatal kutatók és művész vehette át az idei Talentum Díjakat a Magyar Tudományos Akadémián. Dr. Csonka Szabolcs - fizikus, Dr. Tóth Judit - biokémikus, Dr. Tóth Gergely - történész, és Kelemen Barnabás - hegedűművész büszkélkedhet a díjjal, amelyet Kenyeres Sándor alapított és finanszíroz 2002 óta.

Kenyeres Sándor azzal a céllal alapította a díjat 10 évvel ezelőtt, hogy a régió kimagasló szellemű és kreativitású fiatal tudósainak, kutatóinak, szakembereinek támogatásával, a kiemelkedő társadalmi hasznosságot hordozó kutatások, programok, tudományos és kulturális teljesítmények, melyek a térség fejlődését, és az élet minőségének emelését szolgálják, méltó elismerésre kerüljenek.

A 2011. évi Talentum Díjat természettudomány kategóriában Dr. Csonka Szabolcs fizikus „Kvantum effektusok kísérleti vizsgálata nanoméretű áramkörökben” című pályázatával. Élettudomány kategóriában Dr. Tóth Judit biokémikus vette át „A sejtváz és az információ-anyagcsere kapcsolata baktériumoktól az emberig” című munkájával, míg Dr. Tóth Gergely történészt társadalomtudomány kategóriában díjazták „Bél Mátyás (1684-1749) „Notitia Hungariae novae…” című országleírása kéziratban maradt részének kritikai kiadása” című tanulmányáért. A Művészeti Díjat Kelemen Barnabás hegedűművésznek ítélték oda, aki „Bartók Béla összes hegedűre írott műve Kelemen Barnabás által rögzítve a Hungaroton „Új Bartók Sorozat” részére” munkájával pályázott.

Kenyeres Sándor alapító a következő szavakkal üdvözölte a díjazottakat:

„Amikor 2002-ben létrehoztam a Közép Európai Tehetségkutató Alapítványt pontosan azt a küldetést fogalmaztam meg magamnak, hogy anyagi és erkölcsi elismerést jelentő díjjal jutalmazhassam meg azokat az ifjú tehetségeket, akik a kimagasló eredményeikkel nemzetközi szinteken is kivívták a tudományos világ elismerését és jelentősen hozzájárultak a magyar tudomány felemelkedéséhez. Óriási büszkeséggel tölt el, amikor az első sorokban ülő, elmúlt 10 évben Talentum díjjal kitüntetett, mosolygós fiatalokra nézhetek. A jövő Nobel-díjasait látom bennük, nemzetünk kincsét, jövőnk zálogát, a magyar tudomány fejlődésének kulcsát.”

Dr. Csonka Szabolcs

Dr. Csonka Szabolcs a BME fizika szakán végzett és ott is doktorált. Mint évfolyamának legtehetségesebbje kiválóan végezte tanulmányait, az elméleti tudása kiváló kísérleti érzékkel párosult.

Számos kutatási ösztöndíjat nyert el (Marie Curie, FP7 reintegrációs pályázat, Starting Grant – Európai Kutatási Tanács) és több, mint két évet töltött Baselben, ahol az egyetemen világviszonylatban is kiemelkedő kutatások folynak. Hazatérését követően egy teljesen új kísérleti terület meghonosítását indította el: nanopreparált áramkörök kvantumeffektusainak vizsgálatát. Ez a terület komplex kutatómunkát igényel, a legújabb anyagtudományi ismeretektől, az ultra alacsony hőmérsékleti és alacsony elektromos jelszintű méréstechnikán keresztül, az elektromos vezetés és kvantummechanika jelenségkörének elméleti leírásáig alapos ismereteket követel meg. Csonka Szabolcs nemzetközi szinten a terület legtehetségesebb fiatal kutatója. Cooper-párok kontrollált feltörésében elért egyedülálló kísérletei áttörést jelenthetnek onchip kvantum kommunikációs eszközök jövőbeli kifejlesztésében. Jelenlegi kutatásainak célja atomi méretű nanoáramkörök vizsgálata, az abban lejátszódó kvantum folyamatok megismerése különös tekintettel a szupravezetésre. A legutolsó évtizedekben különös jelentőséget kaptak az olyan áramkörök, ahol a működési sebesség nagyságrendekkel felgyorsítható az elektronok mágneses momentumának (spinjének) forgatásával. Dr. Zaránd Gergely, a BME Elméleti Fizika Tanszék professzorával (aki szintén Talentum Díjas 2002.) együttműködve most olyan berendezés fejlesztésén dolgozik, amellyel egyes elektronok spinpolarizált áramát lehet előállítani és detektálni, lehetővé téve alkalmazásokat. Ez a kutatás távlatokban igen komoly jelentőséggel bír. Jelenleg a Fizika Tanszék legfiatalabb docense.

Dr. Tóth Judit

2001-től Nyitray László munkacsoportjában dolgozott, majd felvételt és ösztöndíjat nyert az ELTE Szerkezeti Biokémia PhD programba. Féléves párizsi tanulmányát követően 2003 és 2006 között  National Institutes of Health National Heart, Lung and Blood intézetében ösztöndíjasként dolgozott. Itt a neves James Sellers professzor, a miozin-biokémia és molekuláris biológia egyik prominens kutatója mellett szerzett tapasztalatokat, ért el tudományos eredményeket. 2006 és 2008 között az EMBO ösztöndíj támogatásával az MTA SZBK Enzimológiai Intézetében Vértessy Beáta professzor laboratóriumában dolgozott. Tóth Judit kreatív személyisége és szakmai önállósága, melynek köszönhetően elindította , majd sikerre vitte a tranziens kinetika módszerek meghonosítását ebben a munkacsoportban. Eddigi két fő kutatási területén – az aktomiozin sejtmotorok és a DNS-hibajavító enzimek vizsgálatában – kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Egyik fő kutatási területe a citoszkeletális rendszer és a nukleinsavak kölcsönhatásának vizsgálata. Jelenleg folyó és tervezett kutatásainak célja a különböző élőlények dUTPáz enzimeinek működéséről és sejtbeli szerepeiről szerzett ismeretek továbbfejlesztése és a felvetődött meglepő új sajátosságok alaposabb megismerése. Tervezett sejtváz kutatásainak célja, hogy felderítse azokat a biológiai és gyógyászati jelentőségű mechanizmusokat, amelyek révén az utóbbi években felfedezett aktinszerű bakteriális sejtváz központi szerepet játszik a baktériumok információ-anyagcseréjében, ezen belül a kromoszóma-replikáció, -szétválás (szegregáció) és –tömörítés (kondenzáció) folyamataiban. Mindkét terület sokrétű lehetőséget nyújt a mikrobakteriális eredetű betegségek, elsősorban a tuberkolózis kialakulási mechanizmusának megértését, illetve e betegségek kezeléséhez is kulcsfontosságú kiindulópontokat ad. A bakteriális sejtváz kutatása teljességében az utóbbi egy évtizedben megjelent, forradalmian új tudományterület, amely csak az utóbbi években vált elfogadottá a szélesebb kutatói közösségekben.

Kutatásainak egyik fő irányvonala a mikrobakteriális és humán enzimek szerkezetében és működésében mutatkozó specifikus különbségek felderítése, amely területen jelentős eredményeket ért el. Ezek az ismeretek elősegítik a bakteriális enzimek - és ezen keresztül a baktérium-szaporodás – szelektív gátlását, így fontos kiindulópontokat szolgáltatnak a tuberkolózis kezeléséhez.

Dr. Tóth Gergely

A magyar kora újkor történetével foglalkozó fiatalabb történésznemzedék egyik sokra hivatott tagja. Képességeinek, felkészültségének és munkabírásának köszönhetően már eddigi tudományos teljesítményével is elismerést vívott ki magának – amit elnyert ösztöndíjai és a Sahin-Tóth Péter Díj igazol - , jóllehet még nincs egy évtizede sem, hogy csak a tudományos tevékenységnek szentelheti idejét. Tóth Gergely tudományos munkássága javarészt a magyar kora újkor azon korszakához kapcsolódik, amelynek művelése az utóbbi időszakban – sajnálatos módon – meglehetősen háttérbe szorult. A 18. századi magyar tudományosság emlékei iránti érdeklődése előbb a térképészeti hagyaték feldolgozására indította, az utóbbi években pedig elsősorban Bél Mátyás monumentális országleíró munkája – Notitia Hungariae novae historicogeographica – foglalkoztatja. Számos publikációban tárta fel a munka tudománytörténeti hátterét, majd ezen előkészületek után hozzáfogott a mű kéziratban maradt 10 kötetének kiadásához. Bél Mátyás országleírásának forrásértéke közismert: valóságos enciklopédiája a 18. századi Magyarországnak. A korabeli Magyarország életéről szóló, korántsem idealizáló, de annál pontosabb megfigyelések, leírások, nagyszerű korképek, a szélesebb ismeretterjesztésre (pl. iskolai forrásszövegekként) is hasznosíthatóak lennének. Végül a szlovák-magyar identitású Bél kiállása a vallási és nemzetiségi tolerancia, a békés együttélés mellett példaértékű lehet a Kárpát-medence népei számára ma is: szellemi örökségének feltárása ezért is különösen fontos. Ennek első eredményeként már a kutatás rendelkezésére áll az Árva és Trencsén megyéket feldolgozó, közel 400 oldal terjedelmű első kötet és megjelenés előtt áll a következő is. Bél Mátyás kéziratban maradt – részint a 18. századi Magyarország egyfajta, páratlan gazdagságú enciklopédiájaként, részint sajátos magyar történeti összefoglalásként jellemezhető – köteteinek kritikai kiadásával Tóth Gergely a magyar tudományosság 250 éves adósságát törleszti, s munkássága komoly nemzetközi érdeklődésre is méltán tart számot.

Kelemen Barnabás

A mai magyar hangversenyélet elsőszámú hegedűművésze: nemzetközi sikereket arató szólista, aki újabban dirigál is és két esztendeje alakult, általa vezetett Kelemen vonósnégyes primáriusa. Ez a rendkívül ambíciózus fiatal művész – nem véletlenül az ő kezébe adták át azt a Guarneri del Gesú mesterhangszert, a Magyar Állam tulajdonát, amelyen, évtizedeken át Kovács Dénes játszott – nem csak istenáldotta tehetség, hanem rendkívül tájékozott és igényes muzsikus is. kivételes mértékig nyitott minden új, akár a zenetudomány, az Aufführungspraxis kutatása felöl érkező információra. Személyében ízig-vérig 21. századi művészegyéniséggel van dolgunk. Egyik nagy erénye, hogy nem csupán a sztárhegedűsök favorizált repertoárjában akarja letenni névjegyét, hanem lényegében a teljes hegedű és hegedűs kamarazene irodalom izgatja. Tudja melyik a jó kottaszöveg; körbejárta a hegedülés nagy öregjeit; szorgalmazza a legjobb karmesterekkel, zongorista és kamarazene partnerekkel való együttmuzsikálást. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docenseként kamarazenét és vonósnégyest tanít. Kamaramuzsikáló ambíciói részint az általa és a hegedülő, brácsázó felesége, Kokas Katalin által életre hívott, igen nagy visszhangot keltett Nemzetközi Kaposvári Kamarazene Fesztiválban manifesztálódtak, részint a Kelemen Vonósnégyes üstökösszerű megjelenésében. Idén elnyert külföldi vonósnégyes-versenyek díjai is tanúsítják eredményességüket. Kvartettezésben egyik bemutatkozó számuk Bartók különösen igényes 5. vonósnégyese volt. A Talentum Művészeti Díj pályázatára benyújtott vállalkozása – Bartók összes hegedűművének előadása a „Bartók Új Sorozat” (a megjelenés alatt álló új magyar hanglemez-összkiadás) keretében – példa nélkül álló művészi teljesítmény. Nem volt még hegedűs, sem magyar, sem külföldi, aki mindezt a Bartók-zenét, a versenyművek, rapszódiák összes változatával, alternatív befejezésével pódiumképesen, hanglemezre rögzíthető kiérleltséggel közönség elé vitte volna. A most megjelenés előtt álló két hegedű-zongorszonáta és a hegedű Szólószonáta tolmácsolása felteheti a koronát Kelemen Barnabás Bartók-interpretációjára.   

További információ:
Közép-Európai Tehetségkutató Alapítvány
Seres Judit - alapítványi titkár
Mobil: +36-20-922-0234
E-mail: info@talentum-ceta.hu

A Kuratórium elnöki tisztét Dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tölti be.
Tagjai: Blaskó Gábor, Detrekői Ákos, Enyedi György, Glatz Ferenc, Nagy László, Roska Tamás,
Dr. Takács Ernő, Ferencz Győző
A felügyelő bizottság elnöke: Erdei Tamás
A döntőbizottság: Falus István, Halász Béla elnök, Kertész János, Nyíri Kristóf, Szepesváryné dr. Tóth Klára, Török Ádám.