.
A kiállítást előző nap dr. Baán László, a múzeum főigazgatója és Czére Andrea, a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese mutatta be a sajtónak.
A tárlaton 55 alkotó 85 grafikája látható. „Mindenki jelen van a tárlaton, aki számít a korszakból” - hangsúlyozta Czére Andrea, aki már 15 éve tervezgeti ezt a kiállítást, mert a Szépművészeti Múzeumban – amely egyébként európai viszonylatban is igen gazdag grafikai gyűjteménnyel rendelkezik (10 000 rajz, 100 000 metszet) - nincsenek olyan nagy számban grafikák ebből a korszakból, hogy önálló kiállítást lehetne rendezni. És íme az álma most valóra vált. 2 éve kezdődtek a tárgyalások a Louvre és a Szépművészeti Múzeum között. A válogatás igazi harmonikus együttműködés eredménye. Először a budapesti múzeum munkatársai a Louvre rajzanyagából az interneten megjelöltek 80-100 képet, majd a kinti tárgyalásokon egyeztettek. Francia részről segítőkészség mutatkozott, nem akarták a mennyiséget sem lecsökkenteni, javaslataikkal inkább még javították a kiállítás anyagát.
Példa nélküli a tárlat, mivel először mutatkozik be a Louvre Magyarországon önálló kiállítással. Az anyag a grafikai gyűjteményen belül abszolút kiemelkedő minőséget képvisel, minden darab egyedi, nem rézkarc, vagy metszet. Ezek a képek Párizsban sem állandó kiállításon szerepelnek, a papír nagyon fényérzékeny, vigyázni kell a megvilágításra is. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a kollekció! A biztosítási összeg 4 milliárd forint, ez sejtetni engedi az érték nagyságát.
Dr. Baán László főigazgató úr örömmel mondta el, hogy a Szépművészeti Múzeum saját budget-ből tudta fedezni a kiállítást és az együttműködés folytatásaként ősszel a Szépművészeti Múzeum szerepel a Louvre-ban önálló kiállítással a flamand gyűjteményből, németalföldi rajzokból, ugyanígy 70-80 képpel. Ez is igazi kuriózum, hiszen a Louvre időszaki kiállításait is a saját gyűjteményéből szokta megrendezni, olyan gazdag anyaggal rendelkeznek. Ez egy egyszeri alkalom, de van esély az együttműködés folytatására, a Szépművészeti Múzeum egyik munkatársa éppen most a Louvre-ban van tanulmányúton.
A Szépművészeti Múzeum vezetősége Európa más nagy múzeumával is kapcsolódási pontokat keres, van hogy két-három képpel vesznek részt Frankfurtban, vagy Londonban egy-egy kiállításon, de Hamburgban ősszel szintén önálló kiállítással mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum.
A Szépség vonalai című kiállítás két évszázad francia rajzművészetét mutatja be 11. fejezetben, mely egyszerre kronológikus és tematikus betekintést ad a különböző iskolákról, irányzatokról, művészeti központokról. Az 1610-től 1804-ig – IV. Henrik halálától a francia forradalom kitörésén át egészen Napóleon császárrá koronázásáig – tartó időszakot öleli át, tehát a látogatók teljes képet kapnak a 17-18. századi francia rajzművészetről.
Nyomon követhető a francia művészek nagy vonzódása Olaszország iránt ebben az időben. Jacques Callot (1592-1635) például 12 éves korában vándorcigányokkal megszökött Olaszországba, de szüleinek barátai felismerték és hazavitték. Pár év múlva már szülői engedéllyel ment Olaszországba tanulni. A Francia Akadémián versengtek a hallgatók egy olasz ösztöndíjért. A flamand- olasz hatásból alakult ki a jellegzetes francia stílus.
A tárlaton változatos anyagot láthatunk: akadémiai stúdiumok, mitológiai és történeti témák mellett életképek, aktok, állat- és természetábrázolások, festményekhez készített tanulmányok, és önálló grafikai alkotások is helyet kaptak. Nicolas Poussin, Claude Lorrain, Francois Boucher rajzokat éppúgy megcsodálhatunk, mint Antoine Watteau-kompozíciókat a 17-18. század virtuóz mestereinek, így például Simon Vouet és Francois Lemoyne munkáit.
A női alkotókat egyedül Elisabeth Louise Vigée-Lebrun (1755-1842) képviseli. 1779-től ő volt Marie Antoinette udvari festője, a forradalom után Európa más országaiban élt és alkotott. A kiállításon bemutatott portrén a kor szellemének megfelelő szemérmes, átszellemült bájos ifjú hölgyet látunk.
A legnevesebb alkotók több lapból álló válogatással is szerepelnek, s így ebben a sokrétű funkciót betöltő, technikailag sokszínű műfajban tehetségük minél teljesebben kibontakozik a néző előtt. Tanúi lehetünk annak az időszaknak, amikor az Akadémián már akt modelleket rajzolhattak a hallgatók, de a modell csak férfi lehetett. Szükség esetén a férfi modell rajza „nőiesedett” át a témának megfelelően.
Olyan alkotók grafikái is helyet kaptak a kiállításon, akiknek néhány
műve a budapesti grafikai gyűjteményben is megtalálható, mint például
Nicolas Poussin: A gyermek Mózes megtalálása. A képen a négyzetháló
árulkodik arról, hogy festményhez készült tanulmányt láthatunk,
amelyből valószínűleg több változat is készült.
A kiállítás installációja Héjjas Pál munkája, harmonikusan illeszkedik a témához, a terrakotta alapszín kiemeli a sárgás papírok, a rajzok finom világát. A dekoráció finoman felidézi az a Louvre épületét, az üvegpiramist is.
A sajtótájékoztatón hallhattunk arról is, hogy döntés született a Szépművészeti Múzeum bővítéséről, 2010-re tervezik a munkák befejezését. A mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatásokhoz szükséges a bővítés, amelyre a kormány már igent mondott, a pénzt elkülönítették a költségvetésben, és áprilisban várható a szerződés aláírása: műhelyek, időszaki kiállítótermek konferencia termek épülnek majd, nagyobbrészt a föld alatt, ugyanúgy, mint Európa több múzeumánál láthatjuk, így a Louvre-ban, vagy a Pradoban is. A zsúfolt városközpontokban ugyanazok a gondok merülnek fel; csak a föld alatt lehet terjeszkedni.
| Február 21-én a Szépművészeti Múzeum Barokk termében dr. Szili Katalin,
a Magyar Országgyűlés elnöke és René Roudaut, a Francia Köztársaság
budapesti nagykövete nyitotta meg a kiállítást. Szili Katalin a két
ország kapcsolatában kiemelkedő pillanatnak nevezte a kiállítás
létrejöttét, kitüntetésnek érezte, hogy ezt a felbecsülhetetlen kincset
átadják nekünk. A Francia Intézet Budapesten és a párizsi Magyar
Intézet jelentőségét abban látja, hogy a diplomácián kívül kapcsot
jelentenek a két ország között. |
Dr. Szili KatalinRené Roudaut nagykövet úr szimbolikus
mozzanatnak nevezte, hogy Európa szívében, Budapesten lett megrendezve
ez a kiállítás „a Mediciek fénykora” kiállítással együtt, hiszen
Olaszország is Európa szívét jelentette az antiquitás óta. „Mint
Ariadné fonala köt minket össze a kultúra, a történelem, szellemi
kapcsolatot teremtve.”– mondta.
A nagykövet úr magyarul kezdte köszöntőjét és magyarul is fejezte
be: „Sok remekmű látható itt, de remekbeszabott a kiállítás is,
gratulálok hozzá, sok örömet okoz majd a látogatóknak.”
Jean
Francois Méjanés, a Louvre grafikai szekciójának igazgatója, a
kiállítás francia kurátora a kiállítás anyagát mutatta be. Hangsúlyozta
a képzőművészeti irányzatok és viták alatt húzódó filozófiai
irányzatokat, az irodalmi párhuzamokat (nem véletlen, hogy a kiállítás
egyik képének témája Voltaire megkoronázása).
Czére Andrea, a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese
elmesélte, hogy az együttműködés néhány éve kezdődött, amikor a
Szépművészeti Múzeum adta kölcsön a Louvre-nak Leonardo da Vinci
rajzait egy kiállításhoz.
|
René Roudaut, nagykövet
|
|
Hangsúlyozta az egyedülálló esemény jelentőségét, hogy a Louvre és
a Szépművészeti Múzeum között kiállítás-csere jöhetett létre!
Köszönetet mondott az együttműködő partnereknek, munkatársaknak,
támogatóknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez. |
Jean-Guillaume Moitte: Voltaire diadala
| |
Szép műsorban gyönyörködhettek a megnyitó vendégei: az Arbeau Historikus Táncegyüttes táncosa, Hrabovszky Hajnalka két táncot mutatott be. Mindkettő a régi korokból érkezett hozzánk: a „La Folia” variáció-sorozat (1700 k., koreográfia: Raoul Auger Feuillet és a Színpadi gigue (1704 k., koreográfia: Louis-Guillaume Pécour, zeneszerző: Theobali de Gatti). A táncok a kísérő zenekar kiváló muzsikusaival (Molnár Zsófia – hegedű, Móré László – brácsa, Maróth Bálint – cselló, Oláh Aino – csemballó) együtt a kiállítás hangulatát idézték. A mozgásba lendült, látható és hallható szépség és harmónia – a korhű tánc és zene méltán aratott nagy sikert.
Olvasóink figyelmébe ajánlom cikkünket a
Tudomány rovatban, ahol a kiállítás 11 fejezetéről, olvashatnak pontos tájékoztatót, és megismerhetik a Louvre grafikai gyűjteményének a történetét is. A kiállítás, a sajtótájékoztató és a megnyitó képeit is megtekinthetik a Galériánkban.
A Szépség rajzai c. kiállítás a Szépművészeti Múzeumban május 12-ig látható.