A Louvre rajzai Budapesten
- 2008-02-23 -
A szépség vonalai - francia mesterrajzok a Louvre gyűjteményéből címmel nyílt átfogó kiállítás február 21-én a Szépművészeti Múzeumban.

A kiállítást előző nap dr. Baán László, a múzeum főigazgatója és Czére Andrea, a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese mutatta be a sajtónak.

A tárlaton 55 alkotó 85 grafikája látható. „Mindenki jelen van a tárlaton, aki számít a korszakból” - hangsúlyozta Czére Andrea, aki már 15 éve tervezgeti ezt a kiállítást, mert a Szépművészeti Múzeumban – amely egyébként európai viszonylatban is igen gazdag grafikai gyűjteménnyel rendelkezik (10 000 rajz, 100 000 metszet) -  nincsenek olyan nagy számban grafikák ebből a korszakból, hogy önálló kiállítást lehetne rendezni. És íme az álma most valóra vált.  2 éve kezdődtek a tárgyalások a Louvre és a Szépművészeti Múzeum között. A válogatás igazi harmonikus együttműködés eredménye. Először a budapesti múzeum munkatársai a Louvre rajzanyagából  az interneten megjelöltek 80-100 képet, majd a kinti tárgyalásokon egyeztettek. Francia részről segítőkészség mutatkozott, nem akarták a mennyiséget sem lecsökkenteni, javaslataikkal inkább még javították a kiállítás anyagát.

Példa nélküli a tárlat, mivel először mutatkozik be a Louvre Magyarországon önálló kiállítással. Az anyag a grafikai gyűjteményen belül abszolút kiemelkedő minőséget képvisel, minden darab egyedi, nem rézkarc, vagy metszet. Ezek a képek Párizsban sem állandó kiállításon szerepelnek, a papír nagyon fényérzékeny, vigyázni kell a megvilágításra is. Felbecsülhetetlen értéket képvisel a kollekció! A biztosítási összeg 4 milliárd forint, ez sejtetni engedi az érték nagyságát.

 
Czére Andrea

Baán László és Czére Andrea


Dr. Baán László főigazgató úr örömmel mondta el, hogy a Szépművészeti Múzeum saját budget-ből tudta fedezni a kiállítást és az együttműködés folytatásaként ősszel a Szépművészeti Múzeum szerepel a Louvre-ban önálló kiállítással a flamand gyűjteményből, németalföldi rajzokból, ugyanígy 70-80 képpel. Ez is igazi kuriózum, hiszen a Louvre időszaki kiállításait is a saját gyűjteményéből szokta megrendezni, olyan gazdag anyaggal rendelkeznek. Ez egy egyszeri alkalom, de van esély az együttműködés folytatására, a Szépművészeti Múzeum egyik munkatársa éppen most a Louvre-ban van tanulmányúton.

A Szépművészeti Múzeum vezetősége Európa más nagy múzeumával is kapcsolódási pontokat keres, van hogy két-három képpel vesznek részt Frankfurtban, vagy Londonban egy-egy kiállításon, de Hamburgban ősszel szintén önálló kiállítással mutatkozik be  a Szépművészeti Múzeum.

A Szépség vonalai című kiállítás két évszázad francia rajzművészetét mutatja be 11. fejezetben, mely egyszerre kronológikus és tematikus betekintést ad a különböző iskolákról, irányzatokról, művészeti központokról. Az 1610-től 1804-ig – IV. Henrik halálától a francia forradalom kitörésén át egészen Napóleon császárrá koronázásáig – tartó időszakot öleli át, tehát a látogatók teljes képet kapnak a 17-18. századi francia rajzművészetről.

Nyomon követhető a francia művészek nagy vonzódása Olaszország iránt ebben az időben. Jacques Callot (1592-1635) például 12 éves korában vándorcigányokkal megszökött Olaszországba, de szüleinek barátai felismerték és hazavitték. Pár év múlva már szülői engedéllyel ment Olaszországba tanulni. A Francia Akadémián versengtek a hallgatók egy olasz ösztöndíjért. A flamand- olasz hatásból alakult ki a jellegzetes francia stílus.

A  tárlaton változatos anyagot láthatunk: akadémiai stúdiumok, mitológiai és történeti témák mellett életképek, aktok, állat- és természetábrázolások, festményekhez készített tanulmányok, és önálló grafikai alkotások is helyet kaptak. Nicolas Poussin, Claude Lorrain, Francois Boucher rajzokat éppúgy megcsodálhatunk, mint Antoine Watteau-kompozíciókat a 17-18. század virtuóz mestereinek, így például Simon Vouet és Francois Lemoyne munkáit.

A női alkotókat egyedül Elisabeth Louise Vigée-Lebrun (1755-1842) képviseli. 1779-től ő volt Marie Antoinette udvari festője, a forradalom után Európa más országaiban élt és alkotott. A kiállításon bemutatott portrén a kor szellemének megfelelő szemérmes, átszellemült bájos ifjú hölgyet látunk.

A legnevesebb alkotók több lapból álló válogatással is szerepelnek, s így ebben a sokrétű funkciót betöltő, technikailag sokszínű műfajban tehetségük minél teljesebben kibontakozik a néző előtt. Tanúi lehetünk annak az időszaknak, amikor az Akadémián már akt modelleket rajzolhattak a hallgatók, de a modell csak férfi lehetett. Szükség esetén a férfi modell rajza „nőiesedett” át a témának megfelelően.

Olyan alkotók grafikái is helyet kaptak a kiállításon, akiknek néhány műve a budapesti grafikai gyűjteményben is megtalálható, mint például Nicolas Poussin: A gyermek Mózes megtalálása.  A képen a négyzetháló árulkodik arról, hogy festményhez készült tanulmányt láthatunk, amelyből valószínűleg több változat is készült.

A kiállítás installációja Héjjas Pál munkája, harmonikusan illeszkedik a témához, a terrakotta alapszín kiemeli a sárgás papírok, a rajzok finom világát. A dekoráció finoman felidézi az a Louvre épületét, az üvegpiramist is.

A sajtótájékoztatón hallhattunk arról is, hogy döntés született a Szépművészeti Múzeum bővítéséről, 2010-re tervezik a munkák befejezését. A mai kor igényeinek megfelelő szolgáltatásokhoz szükséges a bővítés, amelyre a kormány már igent mondott, a pénzt elkülönítették a költségvetésben, és áprilisban várható a szerződés aláírása: műhelyek, időszaki kiállítótermek konferencia termek épülnek majd, nagyobbrészt a föld alatt, ugyanúgy, mint Európa több  múzeumánál láthatjuk, így a Louvre-ban, vagy a Pradoban is. A zsúfolt városközpontokban  ugyanazok a gondok merülnek fel; csak a föld alatt lehet terjeszkedni.

Február 21-én a Szépművészeti Múzeum Barokk termében dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke és René Roudaut, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete nyitotta meg a kiállítást. Szili Katalin a két ország kapcsolatában kiemelkedő pillanatnak nevezte a kiállítás létrejöttét, kitüntetésnek érezte, hogy ezt a felbecsülhetetlen kincset átadják nekünk. A Francia Intézet Budapesten és a párizsi Magyar Intézet jelentőségét abban látja, hogy a diplomácián kívül kapcsot jelentenek a két ország között.
Dr. Szili Katalin

René Roudaut nagykövet úr szimbolikus mozzanatnak nevezte, hogy Európa szívében, Budapesten lett megrendezve ez a kiállítás „a Mediciek fénykora” kiállítással együtt, hiszen Olaszország is Európa szívét jelentette az antiquitás óta. „Mint Ariadné fonala köt minket össze a kultúra, a történelem, szellemi kapcsolatot teremtve.”– mondta.

A nagykövet úr magyarul kezdte köszöntőjét és magyarul is fejezte be: „Sok remekmű látható itt, de remekbeszabott a kiállítás is, gratulálok hozzá, sok örömet okoz majd a látogatóknak.”

Jean Francois Méjanés, a Louvre grafikai szekciójának igazgatója, a kiállítás francia kurátora a kiállítás anyagát mutatta be. Hangsúlyozta a képzőművészeti irányzatok és viták alatt húzódó filozófiai irányzatokat, az irodalmi párhuzamokat (nem véletlen, hogy a kiállítás egyik képének témája  Voltaire megkoronázása).

Czére Andrea, a kiállítás kurátora, a múzeum főigazgató-helyettese elmesélte, hogy az együttműködés néhány éve kezdődött, amikor a Szépművészeti Múzeum adta kölcsön a Louvre-nak Leonardo da Vinci rajzait egy kiállításhoz.
 
René Roudaut,  nagykövet


 
Hangsúlyozta az egyedülálló esemény jelentőségét, hogy a Louvre és a Szépművészeti Múzeum között kiállítás-csere jöhetett létre! Köszönetet mondott az együttműködő partnereknek, munkatársaknak, támogatóknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrejöttéhez.
 Jean-Guillaume Moitte:
Voltaire  diadala

 

Szép műsorban gyönyörködhettek a megnyitó vendégei: az Arbeau Historikus Táncegyüttes táncosa, Hrabovszky Hajnalka két táncot mutatott be. Mindkettő a régi korokból érkezett hozzánk: a  „La Folia” variáció-sorozat (1700 k., koreográfia: Raoul Auger  Feuillet és a Színpadi gigue (1704 k., koreográfia: Louis-Guillaume Pécour, zeneszerző: Theobali de Gatti). A táncok a kísérő zenekar kiváló muzsikusaival (Molnár Zsófia – hegedű, Móré László – brácsa, Maróth Bálint – cselló, Oláh Aino – csemballó) együtt a kiállítás hangulatát idézték. A mozgásba lendült, látható és hallható szépség és harmónia – a korhű tánc és zene  méltán aratott nagy sikert.

Olvasóink figyelmébe ajánlom cikkünket a Tudomány rovatban, ahol a kiállítás 11 fejezetéről, olvashatnak pontos tájékoztatót, és megismerhetik a Louvre grafikai gyűjteményének a történetét is. A kiállítás, a sajtótájékoztató és a megnyitó képeit is megtekinthetik a Galériánkban.

A Szépség rajzai c.  kiállítás a Szépművészeti Múzeumban május 12-ig látható.

Andor Edit