Az egregyi Árpád-kori templom
- 2009-03-25 -
Az egregyi Árpád-kori templom


Hévíz belvárosából a gyönyörű új templom melletti úton jutunk a turista-csalogató éttermek és borospincék sorára. A szőlőskertekből gyönyörű kilátás nyílik a környező dombvidékre. A vidámságtól hangos út végén a temető öleli körbe a kis egregyi templomot, mely egyik legrégibb Árpád-kori emlékünk. Sok látogató fordul vissza az ajtót őrző nagy lakat láttán, de közelebb lépve észre lehet venni, hogy csak egy odaszorított faág tartja a lakat nyelvét. Ha kihúzzuk a lakat mellől a faágat, kitárul a súlyos tölgyfaajtó. A gyakorlott országjáró csak mosolyog ezen a „magyar specialitáson”: a nagy lakat nem zárásra, csak elrettentésre szolgál. A templom belsejében csönd és félhomály. Hihetetlen de mégis igaz, hogy a belépő azonnal érzi a régi korok jelenlétét: A falak árasztják magukból a kövekbe ivódott sok sóhajt, könnyet és megbánást, keveredve a hajdanvolt keresztelők és esküvők tömjénes illatával. Megsejtjük az óriási templomépítő közös akaratot és  tudást, látjuk a gondos kezek nyomát a fán és a köveken, amellyel megóvták a kincset századokon át minden baj és viszály ellenében.  A keskeny ablakokon beszűrődő fénycsíkok között a tiszteletet parancsoló kereszt alatt megállunk mi is, elcsendesedünk, elgondolkozunk életen és halálon és a hitetlen nyelvére is egy fohász kívánkozik; Bárcsak ez a köveket megindító hit, az emberi alkotás, a szépség megőrzése, a közösség ereje mindörökkön megmaradna.

Aztán kilépünk a napfénybe, ahol német társaság éneke fogad minket, amely egy borozóból kihallatszik. Morbid gondolat, de talán a temető lakóinak magányát is feloldja az élet ilyen harsogó, vidám jelenléte. Távozóban olvasgatjuk a régi sírkövek feliratait, és a kis szőlőskertek végébe tűzött táblákat: eladó, eladó, eladó…

A templom mélyén egy vendégkönyv, és egy ismertető várja a betérő vándort. Közreadom a részletes, gondos tájékoztatást, minden változtatás nélkül:

Az egregyi templom a karmacsi-hévizi dombhát keleti lejtőjén áll. A templom már az első pillantásra a feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való beleilleszkedésével kelti fel a figyelmet. A szép megjelenésével összhangban állnak a célszerű, hosszú időre szóló építkezés mesterségbeli fogásai. A templom a környéken nagy mennyiségben előforduló pannon homokkőből készült.

A templom építésének története

A kisméretű Árpád-kori templom építésének ideje nem ismert. Valószínűleg a XIII. sz. második negyedében keletkezett . A román kori falusi templomok stílusát viselő épületről az első okleveles adat 1341-ből származik. E szerint a kőből épült templom patrónája Alexandriai Szent Katalin. A török korban a templom és a mellé épült falu nagy károkat szenvedett. 1550 körül, majd 1564-ből és 1574-ből tudunk nagyobb török pusztításról. A XVI-XVII. században erősen megsérült épületet,  úgy mint a legtöbb magyarországi román és gótikus templomot, a barokk korban állították helyre. Az 1731-ben végzett átalakítás szerencsére csak a legszükségesebb javításokra korlátozódott, a középkori alapformán nem változtattak. Ekkor készült a külső és belső díszítő festés, a hajómagasítás, a boltozatok pótlása. A felújított templomot újra felszentelték. Új védőszentje Szent Magdolna lett. Azóta többször restaurálták az épületet. 1860 körül a torony alatt új bejárót nyitottak, a déli kaput befalazták.1912-ben Lux Kálmán tervei szerint renoválták a templomot. Ekkor a torony alatti bejáratot befalazták, és újra helyreállították az eredeti kaput. A következő felújításra 1964-65-ben került sor. 1990-ben leégett a templom tetőszerkezete, amit még abban az évben és 1991-ben rendbehoztak.

A templom leírása

Az 1200 körül emelt egyhajós, egyenes szentélyű, keletelt, kisméretű templom a falusi román kori templomok egyik legjobb állapotban megmaradt kiváló példája. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a kettős és hármas ikerablakokkal megnyitott torony,   melynek a sisakja – háromszögű oldaloromzatokkal – kőből készült, amelyet nyolcszögű, úgynevezett „csülkös sisak” fed le. Egyenes záródású szentélye keskenyebb mint a majdnem négyzetes hajó . A hajón is és a szentélyen is festett fríz látható a párkány alatt.

Az épület térszerkezete világos, áttekinthető. Hangsúlyos eleme a háromemeletes torony, amely a hasonló  falusi templomokhoz képest szokatlanul gazdag díszítésű. Valamennyi oldalán kettős és hármas ikerablakok nyílnak. Egykori építője – bizonyára gyakorlottabb helyi építőmester – ismerte a nagyobb székesegyházak, apátságok ikerablakokkal gazdagon tagolt tornyait, és azt utánozta saját alkotása. Egyedi megoldású a tornyot lezáró ún. „csürlős” sisak. Ez kőből falazott, a torony négyzetes alapidomából átmeneti tagokkal nyolcoldalúvá formálódó sisakformát jelenti. A torony csürlős sisakját nyolc fagerenda merevíti. A toronysisak azért is érdekes, mert feltehetően a nagyobb elpusztult templomaink sisakformáját őrzi. A toronyhoz kisméretű négyszögletes hajó csatlakozik, északi oldalán ablakok nélkül. Az épület az egyenes lezáródású templomok típusát képviseli. Alaprajzát tekintve a faépítészeti formát őrizte meg. Belső falfelületein nagy foltokban maradt meg a festett díszítés a sarkokon, és a bekarcolt formák a fülkék körül.

A templomba a déli oldalon nyitott barokk ajtón át jutunk. A toronyalj eredeti keresztboltozatát a XVIII. században megújították, jelenleg ebben a formában látható. A toronyhoz kapcsolódó négyszögletes kereszthajót lapos deszkamennyezet fedi. A hajó déli homlokzatán két ablak látható. A templombelső faragott tagozott műrészletet nem tartalmaz. Egyetlen térgazdagító eleme a hajó északi falának fülkesora. Ennek rendeltetése vitatott. Egyesek ülőfülkének tartják, míg mások szerint csupán a tér bővítését célozza. Nem hagyható említés nélkül a templom falfestése. Igaz, hogy ez nem középkori eredetű (XVIII. század) de élő bizonyítéka egy építészeti emlék folyamatosságának, életének gazdagodásának. Ugyanakkor mutatja a népi formakincs hagyománytiszteletét is melyben a korábbi szimbolikus ábrázolásokat (életfa motívum) eredeti tartalmától elválasztva – csupán díszítő elemként őrzi tovább. A kápolna íve feletti díszítés és felirat „Renovatum est anno domini 1731 die 10 marci ” a templom barokk felújítására utal. A szentély feletti fiókos dongaboltozat barokk eredetű, a XVIII. századi helyreállítás idejéből.  A szentély keleti és déli falán egy-egy kis ablaknyílást találunk. A szentély alapozása igen széles, a falaktól erősen benyúlik az épület belseje felé. Hangulatosan egészíti ki a megújhodott kis templom hitelesen ősi stílusát a tégla padlóburkolat és a tölgyfából durván ácsolt, s éppen ezért stílszerű belső berendezés. Az épület belsejében szép román kori keresztelő medence kőtöredékeit találjuk. A belső díszítéshez tartozik a középkori eredetű felszentelt kereszt.

Arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében az egregyi templom egyike a legfejlettebb és legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőörsi és a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton-környéki Árpád-kori templomunk – eddig a tájékoztató.

A templom falán kis táblán ez áll:

Római katolikus templom, épült a XIII. század első felében, a falusi románkori templomok jellegzetes példája, külső-belső díszítő festése 1731-ben készült. 1965-ben helyreállította az Országos Műemlék Felügyelőség.

Arról, hogy napjainkban hogyan óvják meg a templom épületét, nem találtam adatot, reméljük az egyre szigorúbb költségvetésből is jut majd keret építészeti kincseink megőrzésére.

A  tisztaság, a hímzett oltárterítő, a virágok a helyi közösség szeretetét, gondoskodását tükrözik.

Andor Edit