Ahogy a városba érünk a szép kék római katolikus Szentlélek templom tűnik fel először. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. Az 1999 szeptemberében átadott templomot Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok. A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség. A mellékoltárok is galamb alakúak, hiszen a galamb a katolikus vallásban a  Szentlélek szimbóluma. A bejárati kupola alatt a galamb-motívum kőmozaikból van kirakva. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek Simon Endre alkotásai. Az épületet 32 regiszteres orgonája az Aquincumi Orgonagyárban készült.   

A templommal szemben épült  Városháza is modern alkotás, falán a harangjáték zenéjével a  régi korok hangulatát idézi.  A városban fellelhető szobrok: Árpádházi Szent Erzsébet, a Nympha, a Szent István és a címerek tűzzománc domborművei a Városháza falán,  de sorolhatnám tovább a sok-sok szép alkotást köztük az újabbakat, az Angyalt vagy  a  Széchényi szobrot, amelyek a város polgárainak, és a város vezetőségének művészet iránti igényét tükrözik, és a várost a kultúra magas szintjére emelik a látogató szemében.  

 
A sétálóutcában, a  Rákóczi utca 9. sz. ház homlokzatát  Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.  Itt található a Fontana Filmszínház és a Hévízi Muzeális Gyűjtemény is (A mozijegy 500.- Ft, a múzeumba a belépés ingyenes!!!)

A Hévízi Múzeum azzal a céllal alakult,  hogy bemutassa a világhírű gyógyhely múltját, a régi idők hangulatát. 2004 január 15-től muzeális gyűjtemény minősítést és ezzel Múzeumi működési engedélyt kapott.  Az anyaintézmény a  Festetics György Művelődési Központ,( Hévíz Deák tér 1.),  dr.Szarka Lajos történész muzeológus vezetésével. A fenntartó Hévíz Város Önkormányzata annak érdekében, hogy a múzeum mindenki számára hozzáférhető legyen, ingyenessé tette a belépést.    

A Múzeum állandó kiállításai a következők: „Hévíz története” „Hévízfürdői emlékek”,” id.dr.Moll Károly Orvostörténeti Emlékszoba”, „Simon József képzőművész kiállítása”.

A helytörténeti kiállítás – történeti anyagrész, a fürdőváros  történetét bemutató tárlat a kőkorszakig kalauzolja vissza a látogatót, rámutatva a gyógyhely kétezer éves római kori gyökereire. Hévízfürdőt 1795-ben alapította gróf (I.) Festetics György, s a gyógyhely az első világháborút megelőző évtizedben nagyszabású fejlődésnek indult és Európában is ismertté vált. Az 1920-as évektől Hévíz Magyarország első számú gyógyfürdőjévé lépett elő, s vezető szerepét napjainkig megőrizte.

A XVIII.sz-ig a tó mentén fürdőélet nemigen volt, a térképek a területet csak bozótként jelölték. A forrás itt rejtőzködött a nád-és sástengerben. Bél Mátyás, a XVIII. szd. nagy magyar polihisztora, 1730 és 1742 között Veszprém, Somogy és Zala megyékről készített feljegyzéseiben (Notitia Hungariae) Hévíz nevét ugyan nem találjuk, de a tóra való utalást igen:”… egy bővizű forrásból fakad, s ez olyan melegen bugyog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem merevül jéggé. A belőle kifolyó patak…számos malmot hajt. Vize pedig savas és gyógyító hatású éppen ezért régebben fürdőházat építettek melléje… De miután az épület összeomlott, már nem használták fürdésre.”
Nehéz lenne megmondani, hogy a „régebbre” vonatkozó értesülés mennyi időre nyúlik vissza, de elképzelhető, hogy a török időkben a környékbeli végvárak sebesült vagy köszvényes katonái is használták gyógyításra a Hévíz meleg vizét.

A közelmúlt történetéhez tartozik, hogy  a közeli bauxitbányák vízkiemelése miatt a tó vízhozama jelentősen csökkent, ez kétségessé tette  a világhírű tó jövőjét.  A bányászati tevékenység által veszélyeztetett tó megvédése érdekében az 1980-as évek második felében  széles körű társadalmi összefogás bontakozott ki melynek eredményeként a veszélyeztető bányákat 1989-ben bezárták. A tó vízhozama azóta folyamatos emelkedést mutat.

A „Hévízfürdői emlékek” című tárlat azokat az egykori ajándék- dísz- és emléktárgyakat mutatja be, amelyeket a hálás vendégek a maguk vagy szeretteik számára vásároltak. A tárgyakon felismerhető a „magyar Bethesda” (a Biblia csodatevő tavának magyar megfelelője),  a promenád és számos kedves hévízi jelenet. A vendégek társadalmi és ízlésbeli rétegződése is nyomon követhető a kiállításon.
Az „id. Dr. Moll Károly Orvostörténeti Emlékszoba” - természettudományi anyagrész - régi fürdőorvosi rendelőt imitáló tárlat azoknak a kiváló orvosoknak állít emlékére, akik lerakták a gyógyvízre épülő, világszínvonalú hévízi terápia alapjait. Közöttük is kimagasló szerepet játszott Dr. Schulhof Vilmos (szül. 1874 - 1944-ben Auschwitzba deportálják, ahonnan nem tér haza) a hévízi balneológia atyja, aki  négy évtizeden át volt Hévíz fürdőorvosa. Testvérével, dr Schulhof Ödönnel  (1896-1978)  együtt elvégezte a tó tudományos vizsgálatát, publikációk sorát jelentette meg a szak- és a népszerűsítő folyóiratokban. Id.Dr. Moll Károly(1889-1982) 1920-ban került Hévizre mint fürdőorvos helyettes, a reumás, mozgásszervi betegeket gyógyította és a fürdő gyógytényezőinek felismerésével, kivizsgálásával, majd a súlyfürdő feltalálásával – melyet a gerincbetegségek gyógyításában világszerte alkalmaznak - szerzett magának nemzetközi hírnevet.

Mellettük helyet kapnak az emlékszobában dr. Stecker Ottó,  dr. Hoffman Ilona, dr. Varga Katalin, dr . Szendrődi Miklós  orvosok, akik munkájukkal  Héviz hírnevét gyarapították hazánkban és  az európai balneológiában.

Simon József Magyarországon született, de 1958 óta Svédországban élő szobrász, keramikus festőművész állandó kiállítása azokat az alkotásokat mutatja be,  amelyeket Hévíz városának adományozott. A nagyméretű szobrok központi témája az 1956-os forradalom és szabadságharc, míg kisebb művek diákkori barátait, ismerőseit, az akvarellek pedig a mediterrán világ hangulatát elevenítik meg.

A városban májustól történelmi sétákat vezet az érdeklődőknek  a Művelődési Központ  igazgatója, dr.  Szarka Lajos. A séta hetente egy délután a Múzeumból indul, a városban és a tó környékén folytatódik.  A már hagyományosnak mondható történelmi séta tavaly is sok érdeklődőt vonzott.

Az aktuális plakátok, szórólapok adnak hírt a koncertekről, előadásokról, a helyi és meghívott művészeti csoportok programjairól, amiben válogathat  a  látogató. A kultúrához pedig hozzá tartozik a város arculata; a tiszta utcák, a gyönyörű parkok, a sok virág, na és a remek vendéglők, kávéházak, cukrászdák. A kedves hévízi vendéglátókkal pedig  minden betérőhöz van egy kedves szavuk. Hévíz az a város, ahol testben és lélekben is gyógyulhat a szerencsés utazó, aki pár napot itt tölthet.  

Szöveg és fotó: Andor Edit