Ingmar Bergman: Fafestmény
- 2007-05-17 -
 Május 3-án 19 h -kor tart bemutatót az "A" Színház a Vasas Művelődési Házban (Budapest VIII.Kőfaragó u.12.)



Két középkori farce (bohózat): A pástétom és a torta és A dézsa mellett bemutatásra kerül Ingmar Bergman:Fafestmény című egyfelvonásos drámája is.  

A Fafestmény a szerzõ egyetlen színpadi mûve. Igaz, késõbb forgatókönyv, majd film lett belõle /A hetedik pecsét/, de a mu alapvetõen színházi indíttatású.

A Fafestmény a szerzõ egyetlen színpadi mûve. Igaz, késõbb forgatókönyv, majd film lett belõle /A hetedik pecsét/, de a mu alapvetõen színházi indíttatású.

"Dél Svédországban egy vidéki templomban, éppen a pitvartól jobbra egy falra festett képen láttam meg darabunk témáját. A XIII. századi festményt az ez idõ tájt a vidéken pusztító pestis ihlette. A mûvész ismeretlen. A darab a Fafestmény címet kapta és a festményen látható történetet meséli el. Azt a történetet követi, mely a templompitvar kis ablakinál kezdõdik, ott ahol a nap fénnyel árasztja el a zöldellõ tájat és négy méterrel arrébb, a sötét sarokban fejezõdik be, ott, ahol a végsõ események, történések a sápadt és esõs hajnalon mennek végbe…"

A darab problematikája õsi, alapvetõ, kikerülhetetlen - az emberi lét nagy kérdései közé tartozik. Az ember, a világ totális pusztulásának képe a Jelenések Könyve óta mindig felbukkan az irodalomban, zenében, képzõmûvészetben egyaránt.

A XX. század egyetemes rémtettei óta oly kézzelfogható közelségbe került a bibliai jövendölés, szürreális víziói oly valószerû érzeteket és képeket idéznek fel bennünk, hogy a téma aktualitásához kétség sem fér. Még idõszerûbb a bergmani közelítés: véghelyzetben, a lét végsõ veszélyeztetettségében megnõ a bizonyosság hiánya, a létezés kínzó üressége, mikroszkopikus nagyításban mutatkozik meg az emberi természet.
A darab szereplõi az élet különbözõ szintjeit élik meg, pillantásuk különbözõ horizontú a Nagyúrral való végsõ találkozáskor.

A darab sajátos módon elegyíti a commedia del'arte és a misztériumok dramaturgiáját és hangulatát: Bosch képeinek ironikus- katartikus erejét, a Jelenések Könyvének ünnepélyes döbbenetét teremti meg.
Bergman világképe sötét és fájdalmas, de nem pesszimista. Katartikus erejû.

A Fafestmény nem önmagában létezõ irodalmi remekmû, hanem pazar kreatív - színházi alapanyag. Összetartó ereje, végsõ kicsengése mindenekelõtt a humanitás, groteszk és ünnepélyes rétegeken is átsütõ emberi méltóság igenlése.

A darab fõszerepeit A Théba Muvészeti Akadémia diákjai alakítják.

                                     
Steiner Gábor