Történet és történeti háttér: A fiatal, csodaszép és mindenre elszánt Desideria, a romlott nagypolgár Viola nevelt lánya vall ebben a regényben megvilágosodása történetéről, lázadásáról környezete, társadalmi osztálya ellen. Felbujtója egy belső hang, melynek hatására nem riad vissza a lopástól, a prostitúciótól, az orgiáktól, az emberrablástól és a vérfertőzéstől sem. Az emberi társadalom alapértékei ellen valló lázadás előbb csak terv, mely Desideriát különc, extrém helyzetekbe sodorja. Azután nekilát a megvalósításnak is…  

Pokol, egyes szám első személyben, Támadás a cenzorok ellen, A gyilkos ideológia, Moravia belső forradalma – ilyen és ehhez hasonló főcímek jelentek meg Moravia regényéről a korabeli sajtóban. Az átlagon felüli figyelem nem véletlen. A Lázadás Moravia legmozgalmasabb, legszókimondóbb és legmegosztóbb regénye, hét év munkájának gyümölcse. 1978-ban jelent meg, és azonnal heves érzelmeket váltott ki a mélyen vallásos, puritán olasz olvasók körében. Fontos adalék, hogy Olaszországban a 70-es évek volt a helyi, társadalmi feszültségekből táplálkozó terrorizmus eszkalálódásának az ideje, sokan a korabeli erőszakos cselekmények illetve azok ideológiájából eredeztetették a regény cselekményét, a főhősnő tomboló, meder nélküli lázadását. Formabontó a stílus, a Moraviától megszokott igényes irodalmi nyelvezetet néhol szántszándékkal durva, obszcén kifejezések tarkítják. A könyvre a megjelenését követő időszakban kritikák özöne zúdult, az „új hullám” támogatói harsányan ünnepelték, a konzervatívabbak értetlenkedtek. A Lázadás igazi botránykönyv, mely senkit sem hagy közömbösen. Még ma, több mint harminc év távlatából, nyitottabb és liberálisabb világunkban is mély érzéseket vált ki az olvasóból. A regényt most először veheti kezébe a magyar olvasó.

Alberto Moravia (1907–1990) a Mussolini-féle fasiszta diktatúra kibontakozása idején volt fiatal, első korszakának művei a francia egzisztencialistákat megelőző egzisztencialista jegyeket mutatnak. Az erős társadalomkritika mellett a szexualitás tematizálása kíséri végig a munkásságát. Az erotika miatt lehetett széles rétegekben is rendkívül népszerű. Leghíresebb regényeit rendre filmvászonra vitték, a két legismertebb Sophia Loren főszereplésével az Egy asszony meg a lánya és Brigitte Bardot főszereplésével a Megvetés. Az ikonikus színésznők jelenléte a Moravia-adaptációkban nem meglepő: a regények nőalakjai is erős, emlékezetes nők, akik az életmű kései műveiben, például a Lázadásban is, démonivá nőnek.

Magyarországon – Umberto Eco mellett – bizonnyal ő a legismertebb olasz író, akinek látásmódja az előző korszakban különösen jól rezonált a hazai olvasók érzelemvilágával. E regénye jól mutatja, hogy van még az életműnek feltérképezésre váró, izgalmas része.