A Békéscsabai Jókai Színház a Szigeten
- 2012-08-04 -
A Békéscsabai Jókai Színház a Szigeten





Cserna Antal, Cervantes: Don Quijote

Budapesten a Sziget Fesztivál nulladik napjának néhány eseményéiről tájékoztatták a sajtót.

Szabó Lászlótól, a Magyar Teátrumi Társaság (MTT) titkárától megtudtuk, hogy először működik együtt a társaság és a Sziget. A színházi szerveződés és a Békéscsabai Jókai Színház két produkciót mutat be a fesztivál közönségének, a Születtem Magyarországon című, Bereményi Géza rendezte Cseh Tamás-emlékestet, valamint a Fekete Péter rendezte La Mancha lovagja című musicalt.

Szép Fruzsina, a Sziget fesztivál programigazgatója kiemelte: a fesztivál mintegy ezer programjának 70 százaléka zenei produkció, 30 százalék pedig egyéb művészeti ágak előadásai láthatók, éjféltől pedig jazzkoncerteket hallgathat a közönség.

Fekete Péter rendező, a Békéscsabai Jókai Színház igazgatója a Porondszínház kezdeteit felidézve elmondta: a cirkuszi sátor célja, hogy a teátrum produkcióit bemutathassák a kőszínházon kívül is, például fesztiválokon Fekete Péter arról is beszélt, hogy az előadás eredetileg két óra hosszú, de a Szigeten rövidített másfélórás változatot adnak elő. A produkciót a rendező "monumentális képek" sorozataként jellemezte.
A főszereplő Cervantest Cserna Antal alakítja. A színész, aki jelen volt a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a La Mancha lovagja népszerű műnek számít, bár sokan közhelyesnek találhatják mondatait Kiemelte, hogy a mű nem közhelyeket, hanem örök igazságokat mondat ki a színészekkel, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

A Man of La Mancha című musicalt 1965-ben mutatták be a Brodway-n, majd eljátszották még kétezerháromszázhuszonnyolc alkalommal. Ez idő alatt öt Tony díjat  söpört be, benne a legjobb musical díját is. Maga a  mű játék a játékban szerkezetű, Cervantes meséli el nekünk és cellatársainak a búsképű lovag történetét.

A világhírű musicalt 2011-ben tűzte műsorára a Békéscsabai  Jókai Színház, Fekete Péter rendezésében. Az eredeti történet az inkvizíció börtönében indul, ebben a produkcióban a tér átalakul egy ötvenes évekbeli gyűjtőtáborrá, ahol a fogság, a kegyetlenség, megaláztatás és a kilátástalanság szedi áldozatait. Ide érkezik meg Cervantes, hogy rögtönzött játékával újra hitet és reményt adjon társainak az összefogás, az együttalkotás jegyében.

Fekete Péter így foglalja össze a sajtóanyagban a művet:

„Cirkuszi sátorba álmodtuk darabunkat, s kerestük, milyen történelmi helyzet illeszkedik egyidejűleg a sátor által körbezárt térhez és a darab helyzetéhez. A kitelepítések időszakát találtuk meg magunknak, ahol sok ember, önhibáján kívül, külső hatalom szorításában került kilátástalan helyzetbe, amikor valóban szükség volt egy különös, bolondos, tiszta megváltóra, aki erőt, de legfőképpen hitet adhatott a kiszolgáltatottaknak. A kitelepítés időszaka párhuzamot is kínál. Másodpercek választanak el bennünket attól, hogy több ezer honfitársunk házatlanul, bőröndjein és összecsomagolt motyóján ülve, az utcán találja magát egy másik hatalom, a pénz, a bankrendszer, a fogyasztói társadalom csapdájától elveszejtve.”

Szarvas István