|
- 2013-03-02 -
Néprajzi Múzeum Új szerzemények Időszaki kiállítás 2013. március 5. - 2013. augusztus 20.
A Néprajzi Múzeum gyűjteménye 2012-ben összesen 370 tárggyal és több ezer fotóval gyarapodott, amelyből színes ízelítőt nyújt a hagyományosan a Néprajzi Múzeum Napján, március 5-én nyíló kiállítás. A bemutatott új szerzemények időben és földrajzi szempontból is változatos képet mutatnak. A látogatók régi és új, hagyományos és modern, hazai, európai és Európán kívüli tárgyak sokszor kalandos útját követhetik, immár a múzeumba került műtárgy nézőpontjából. Az új szerzemények változatos forrásokból kerülnek a múzeumi gyűjteménybe. A múzeum saját kiállítása kapcsán tett szert sakktáblás festékes szőnyegre, kapcsolatrendszere segítségével sikerült az arab tavaszhoz kapcsolódó tárgyakat szerezni Egyiptomból, de sokszor előfordul, hogy az ajándékozók érzik úgy, hogy a Néprajzi Múzeumban van a legjobb helye tárgyaiknak. A hmong textilkép igazi csemege, a nagyvisnyói menyecske öltözet mögött egy izgalmas személyiség áll. Szirtes Tibor fotói évtizedeken keresztül számolnak be az esküvői hagyományok változásáról. A kiállítás kurátora: Szarvas Zsuzsanna Néhány kiemelt példa a kiállítás változatos anyagából:
Hmong textilkép (20. század 2. fele)
A hmongok (miaók, meók) Délkelet-Ázsia egyik jellegzetes „hegyi népe”.
Központi lakóterületeik Kína délnyugati részén fekszenek, az évszázadok
során innen rajzottak ki dél és kelet felé, időnként több száz
kilométer távolságra eljutva. Sajátos, színes viseletük, nyelvük,
rokonsági és szokásrendszerük jól megkülönböztetik őket környezetüktől. Életmódjuk a hegyvidéki területek
irtásos-égetéses művelésén és az ezzel szorosan összefüggő állandó
vándorláson alapul. Az irtásokon nemcsak szárazrizst, hanem az utóbbi
időkben már kereskedelmi növényeket is termesztenek. A vietnami háború során – az amerikaiak támogatása miatt – számos
hmongnak el kellett hagynia szülőföldjét. Sokan közülük Thaiföldre,
Laoszba, illetve később az USA-ba emigráltak. A
hímzett textilkép, amely már az új haza lakosai számára készült, sajátos
visszaemlékezés a közelmúltbeli, kényszerűen feladott életmódra és
hagyományokra. Ez a műfaj és stílus a thaiföldi és a laoszi
menekülttáborokban alakult ki. A férfiak megrajzolták a közösségi
emlékezet fontos és megőrzésre ítélt jeleneteit, a nők pedig kihímezték
ezeket. A naturalisztikusan hímzett jelenetek,
életképek egymásba kapcsolódó részletek összefüggő folyamattá
rendeződnek össze, bemutatva a hagyományos
mindennapokat, szinte képregényszerűen.
|
|
Molnár József magyartanár hímzett falvédői (1950-1970)
Molnár József (Csenger, 1905 – Budapest, 1986) irodalomtörténész, a
Jókai kritikai kiadás több kötetének lektora, a hajdúnánási Hajdú Múzeum
alapítója, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium legendás
magyartanára, szabadidejében hímzéssel foglalkozott. A keresztszemes
falvédők, díszpárnák, terítők egykor saját lakásukat díszítették, többet
ajándékba készített családtagjainak, barátainak. A hímzések az
1950-70-es években készültek, sok közülük a beregi keresztszemes
kézimunkák stílusában; némelyik datált, monogramos. Néhány hímzésének
mintája a Néprajzi Múzeum híres tárgyairól származik, de keleti,
középkori, kopt minták alapján is dolgozott.
| |
| Egyiptomi ingruha (1980)
Frédérique Fogel a nanterre-i egyetem
etnológus tanára, rokonság és migráció szakértő, az 1980-as években
derekán több évet Egyiptomban töltött, ahol az asszuáni gát megépítése
következtében átköltöztetett núbiaiak migrációs folyamatát és az új
núbiai falvakban az „arab házasság” intézményét kutatta. Ezidőtájt
vásárolta Kairóban azt az ingruhát, amelyet egyik volt tanítványán (a
gyűjtemény jelenlegi kezelőjén) keresztül a budapesti múzeumnak ajánlott
fel ajándékképpen. A díszes lila, hímzett női ruha a turistapiacra
szánt termékekre nyújt szemléletes példát.
|
| Kisgyermek cifraszűr (1937)
A cifraszűr 1937 táján készült
Rucsinszky Anna tervei alapján. Ábrahám Dezsőné Rucsinszky Anna a
magyaros stílusú textiles iparművészet fontos alakja volt a két
világháború közötti időszakában, az 1920-as években tanára volt a
budapesti Állami Nőipariskolának, iparművészeti rajzot és tervezést
oktatott a leendő rajztanárnőknek a Mintarajziskolában. Tervei alapján
készült kézimunkákról a Magyar Iparművészet folyóiratban az 1920-as
években rendszeresen jelentek meg fényképek és beszámolók. A cifraszűr a
Rucsinszky Anna tulajdonában, álló Our Shop nevű Erzsébet téri
népművészeti bolt kínálatában szerepelt. Több olyan fotó is fennmaradt,
amelyek az ajándékozót kisgyermekként ebben a szűrben ábrázolják.
| Információ a Néprajzi Múzeum honlapján: http://neprajz.hu/kiallitasok.php?menu=3&kiallitas_id=130További információt nyújt a kiállítással kapcsolatban Szarvas Zsuzsanna, a kiállítás rendezője: szarvas@neprajz.hu, 473-2420, 30-668-6615
NÉPRAJZI MÚZEUM 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12. NYITVA: 10.00 – 18.00, hétfőn zárva http://www.neprajz.hu
Sajtó információ: Joó Emese sajtóreferens +36-1/473-2423, +36/30-559-0895 emese@neprajz.hu |
|