Ravel legismertebb, legnépszerűbb – és több szempontból legnagyszerűbb – műve. A leendő zeneszerzők oktatásához éppúgy hozzátartozik e partitúra tanulmányozása, mint Bach: Kunst der Fuge-je. Ravel kompozíciójából a modern zenekari technika valamennyi titkát elsajátíthatják, és egyidejűleg a hatáskeltés eszközeinek is birtokába juthatnak.

Ravel régóta készült olyan művet írni, amelyben egyetlen témán mutathatná be harmóniai és hangszerelésbeli bravúrját. 1928 nyarán Ida Rubinstein, a világhírű táncosnő (aki többek között a La Valse-ot is sikerre vitte) arra kérte, hangszerelje meg számára Albeniz Ibéria című zongoraciklusát. Mivel azonban e művel kapcsolatban szerzői jogi problémák merültek fel, Ravel felajánlotta, hogy Ida Rubinstein számára spanyolos táncdarabot ír. Elérkezett az alkalom, hogy régi tervét megvalósítsa.

„Modern tánctétel, teljesen azonos dallammal, harmóniával és ritmussal, ez utóbbit a dob szüntelenül jelzi. A változatosság egyetlen eleme a zenekari crescendo alkalmazása" - így jellemzi Ravel a Bolerót.

A művet Ida Rubinstein 1928 novemberében mutatta be a párizsi Operában, világhírét azonban Arturo Toscanini alapozta meg 1929-ben, amikor a New York-i Filharmonikusokkal előadta.