A 2014-15-ös évad Coppélia-sorozatával a 40 éve elhunyt Mester előtt tiszteleg a Magyar Nemzeti Balett társulata. Id. Harangozó Gyula (1908. április 19. - 1974. október 30.) Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, balettigazgató, a 20. századi magyar balett egyik legmeghatározóbb alakja. Négy évtized után is zseniális karaktertáncosnak tartják. Jellegzetes, rugalmas lépései, grimaszai, ötletei örökre bevésődtek azok emlékezetébe, akiknek szerencséjük volt látni őt. Koreográfiái közül a Coppélia, a Térzene, a Seherezádé és A csodálatos mandarin a magyar tánctörténet megőrzendő értékei.

Étienne Nuitter (1828-1899) librettójára Léo Delibes (1836-1891) írt zenét 1870-ben, így született  a Coppélia táncjáték. A meséje egyszerű: a faluban felavatják az új harangot és  táncversenyt hirdetnek, amire a fiatalok  készülődnek.  Swanilda boldogan mutatja meg az új táncruháját barátnőinek. De a fiúk figyelmét elvonja a Coppélius mester ablakában ülő gyönyörű lány. Swanilda vőlegényét is elkápráztatja, amiből konfliktus támad  a szerelmespár között, természetesen a konfliktus feloldódik, közben pedig  bonyodalmak szövődnek ahogy az már lenni szokott a vígjátékokban.

Déri András karmester irányításával a zenekar Delibes hol légiesen lágy, hol lendületes muzsikáját pontosan, cizelláltan és bravúros technikával közvetíti számunkra.

A táncjáték koreográfiája szellemes, kifejező, néhol groteszk,  karikírozó, máshol ihletetten lírai, vagy fergetegesen magával ragadó. Az 1870-ben komponált zene, az 1953-ban készült koreográfia, jelmezek, díszletek a mai embert is elvarázsolják. Id. Harangozó Gyula annak idején meglepően avantgard módon, a pantomim, a modern táncszínház mozgáskészletét is hozzátette a klasszikus balett hagyományaihoz. A mostani előadást ifj. Harangozó Gyula állította színpadra művészi átéléssel, hűen követve az eredeti elképzeléseket. Dícséretes, ahogy a magyar, ukrán és kubai művészek egyéni karaktereit egyrészt hagyta érvényesülni, másrészt hihetetlenül egységes összhangot teremtett az előadáson belül, ahol a szólista, epizód és tánckari jelenetek egymásba ötvöződnek. Fülöp Zoltán díszleteit és Márk Tivadar jelmezeit Csikós Attila és Velich Rita jó érzékkel, mesteri tudással keltette új életre.

Komarov Alekszandr 1995-től  Magyar Operaház címzetes magántáncosa. A Kijevi Balett Intézetben végzett 1991-ben. Jó humorral, professzionális tánctudással és ragyogó színészi attitüddel, formálja meg Coppélius csetlő-botló groteszken energikus figuráját.

Swanilda szerepében Kozmér Alexandrát csodálhatjuk meg, aki 1997-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán Kun Zsuzsa, Havas Ferenc és Dózsa Imre tanítványaként. 1997 óta az Operaház tagja, első magántáncosnő, 2010-ben Harangozó díjat kapott. Szemet gyönyörködtető táncjátékával, lágy nőies és mégis lendületes mozdulataival, bámulatba ejtő légies ugrásokkal kápráztatja el a nézőket.

Oláh Zoltán a 2012-13-as évad Étoile-ja, és az évad legjobb férfi táncművésze díj tulajdonosa. A Magyar Táncművészeti Főiskolán tanult, majd 2001-től a Magyar Állami Operaház tagja. Swanilda vőlegényeként Ferenc szerepében csodálhattuk meg virtuóz ugrásait, forgásait, és  hihetetlenül könnyednek tűnő emeléseit.  

Carulla Léon Jessica magántáncosnő a Kubai Nemzeti Balettintézet növendéke volt, 2006-ban végzett, és 2010 óta az Operaház balett társulatának tagja. Coppélia szerepében bravúros mozgáskultúrával, tánctudással az ablakban ülő merev pózban és a baba szögletes mozdulatain keresztül is démoni erőt sugároz.

Fel kell figyelni a magyar őrmester szerepét bravúros technikával táncoló Lagunov Jevgenyijre, aki Donyeckben született, a Kijevi Állami Balettintézetben végzett, bejárta a világot különböző táncművészeti fesztiválokon, jelenleg a Magyar Operaház tagja.

Kiemelkedő  a lengyel pár szerepében Starostina Kristina és Liebich Roland teljesítménye, melyet virtuóz tánctudás, és művészi átlényegülés jellemez. A báb-zenekar humoros, parodisztikus jelenete a bábszerű mozgás professzionális kivitelezése lenyűgöző! Ugyanez mondható el a többi szereplőről is. A Magyar Nemzeti Balett minden tagja kiváló teljesítményt nyújt az előadáson. Ki lehetne emelni az ügyefogyott plakátragasztó parodiáját, a harangöntő és a polgármester párosokat, az írnokot vagy az éjjeliőrt, de sorolhatnám valamennyi szereplőt és a tánckar minden egyes művészét, akik lenyűgöző lendülettel, könnyedséggel és minden mozdulatukban kidolgozott precizitással emelik az előadás fényét.

Minden korosztálynak felüdülést, színvonalas kikapcsolódást jelent, kicsiktől a nagyokig mindenkit elvarázsol a nagyszerű előadás.

A Coppélia a Magyar Állami Operaházban: november 5.-6.-8.-án, 19 órakor.  

Andor Edit
Fotók: Csibi Szilvia; galéria (klikk)