Karácsony Sándor, Marek József, Mikola Sándor pedagógiájának és gróf  Klebelsberg Kunó oktatás- és művelődéspolitikájának kreatológiai aspektusai
 
A téma kiválasztása

Művelődéstörténeti szempontból több korszakot áttekintettem. Számtalan tanulmány szól az ókori görög kor oktatásáról, a test és szellem együttes műveléséről,  a nagy filozófusokról, akik új utakat nyitottak a pedagógia terén is.

Izgalmas korszak a középkor is, amikor az első  egyetemek létrejöttek  az universitas, a mai egyetem őse, az „egyetemes tanulmányok” studium generale, melynek első színhelyei Bologna (1088)  Párizs, a Sorbonne (1100-1150).

Nagyon vonzó téma a reneszánsz kor, amikor az ember azt hitte minden tudás birtokába juthat. A reneszánsz embereszmény és kultúra, az egyéniség érvényesítésének korszaka, amikor a nevelés célja az „uomo universale” a sokoldalú ember képzése, ami tulajdonképpen a mai korban is visszacseng.

De ugyanilyen érdekes, nagy tanáregyéniségekkel teli korszak a reformáció-ellenreformáció vagy a felvilágosodás korszaka is.
 
Mindezt átgondolva én mégis egy számomra „zűrösebb” kort választottam, a századfordulót, a XX. század elejét, annak ellenére, hogy ennek a kornak megítélése az én korosztályom számára még mindig tele van ellentmondásokkal. Gyermekkoromban egész mást tanultunk a történelem órán mint amit otthon hallottam, és mint amit most a történelmi tanulmányokban olvashatunk. Kis esszém helyszíne Európa, Magyarország a XIX.-XX. század fordulójának forgatagában. A tanárok közül, akiket paradigmaváltást előidéző egyéniségeknek tekintek  ebben a korban, Karácsony Sándort, Marek Józsefet és Mikola Sándort emelem ki. Azért választottam ezt a kort, mert  közvetlenül hat a mai magyar valóságra, és azért emeltem ki néhány nagy tanár-egyéniséget ebből a korszakból, mert ők azok és a hozzájuk hasonlók, akiknek személyes példáját követve a pedagógia megújulásához, a színvonalas korszerű oktatáshoz szükséges paradigmaváltást meg lehet valósítani. Ha nem ismerjük a példát, az elődök példáját, akkor nem is tudunk felnőni hozzá.

A művelődéstörténet széles körű értelmezése

Számomra a művelődéstörténet tágabb kört jelent, mint a filozófia-művészet-oktatás köre. Számomra a tudomány, az adott kor technikai szintje, a politika, a gazdaság, az emberek öltözködése, lakáskultúrája, a kommunikáció és a világ megismerésének szintje az adott korban és helyszínen mind-mind hozzá tartozik a művelődéstörténethez, a tágabb értelembe vett emberi kultúrához. Pedig a színháztörténet számára (és az oktatás számára is ) fontos lenne tudni, hogy mikortól használhatnak pl. szemüveget az olvasáshoz és mióta áramlik be a fény ablaküvegen keresztül a lakásokba, színházakba,  az iskolákba,  és melyik korszakig tanultak a gyerekek télen csak délután 3-4 óráig, mert a szegényebb családokban még gyertyát sem gyújtottak, mikor jelent meg az iskolákban, a lakásokban a villanyvilágítás és a színházakban a reflektor. Nem mindegy, hogy milyen terem és technika állt rendelkezésre az énekes számára, nem véletlen, hogy a nagy operaházak az egyre nagyobb, erőteljesebb hangú énekesekre tartottak igényt a XIX-XX. században és csak a régi arisztokrata szalonok intimebb termei illetve a mai modern technika teszi lehetővé, hogy a finomabb, árnyaltabb hangokban is gyönyörködhet a hallgató. A musical műfaja pedig elképzelhetetlen fejlett hangtechnika nélkül. A festészet, szobrászat a festékek, színezékek, alapanyagok változásával is változik. A művelődéstörténethez az is hozzátartozik, hogy mikor mit ismerhettek meg abból az emberek, ami a világ másik részén történt. Milyen gyors volt a híradás, a kommunikáció. Általában mindenki egyetért velem a művelődéstörténet ilyen értelmezésében, amely szerint minden, ami meg van művelve az ember által, az a kultúra része. Mégis ha kezembe veszek egy un. művelődéstörténeti tanulmányt vagy könyvet, nemigen találok benne ilyen, az emberi kultúrát  átfogó teljes keresztmetszetet egy-egy korszakról. A művelődéstörténet tanárok többsége is (tisztelet a kivételnek) „humán” beállítottságú, a technika, fizika, kémia, matematika, orvostudományok, biológia, természettudományok terén nem rendelkezik mélyebb ismeretekkel, inkább a filozófiai, művészeti áramlatokat elemzi. Külön probléma még az is, hogy a művészettörténeti tanulmányok zöme csak a képzőművészetet tárgyalja. Ezért legelőször is a XIX-XX. század fordulójának szédületes felfedezéseit, találmányait rendszereztem, amelyek a kor technikai hátterét adják. Végülis olyan óriási anyagot találtam, hogy nem fért bele a dolgozat kereteibe és csak nagyon tömörítve, a lényeget kiemelve tudom mellékelni.

Az általam tárgyalt korszakot a következő szempontok szerint vizsgálom:
1.A tudomány, technika szintje, 2.politikai, gazdasági háttér 3.művészeti élet, a művészet és tudomány nagy magyar egyéniségei 4.oktatásügy.

A 4. ponthoz kapcsolódva írom le gondolataimat Klebelsberg Kunó, Karácsony Sándor, Marek József és Mikola Sándor munkásságáról kiemelve a pedagógiai kreatológia szempontjait.

1. Tudomány és technika a századfordulón

Az emberiség hihetetlen nagy, ugrásszerű fejlődésen ment keresztül ebben a korban. Ugyanazt az életérzést ismerhette meg, mint a reneszánsz korban, azt hihette, hogy minden tudás birtokába juthat, hogy uralkodhat a természeten, a világon. A XX. század folyamán bebizonyosodott, hogy a magas szintű technikai tudás kétarcú: egyrészt megkönnyíti  az életet, másrészt éppenhogy a természet, az emberiség  pusztulásához vezethet. A századforduló nagy felfedezései soha nem látott távlatokat nyitottak(1.sz. melléklet) az emberiség számára. Először adatott meg az emberiségnek, hogy rádión keresztül kommunikáljon, tömegessé vált a fényképezés amely rögzíti és bemutatja az eseményeket, így mások számára is közvetíti az adott pillanatot, a gépkocsi, repülőgép feltalálásával közelebb jöttek a távoli tájak, emberek,  a betegségek legyőzhetőnek tűntek a gyógyszerek, vitaminok, vakcinák, oltások felfedezésével, az emberi test belsejének feltérképezésével – ugyanakkor felgyorsult az idő, és a találmányok többségét a hadiipar is felhasználta.

2. Európa és Magyarország történelmi áttekintése

A beköszöntő XX. század egy gazdaságilag stabil Osztrák-Magyar Monarchiát talált Európa közepén, a hangulat bizakodó volt, folytak az 1896-os  milleniumi ünnepségek. 1867 és 1918 között kórházak, színházak egyetemek, bérházak épülnek Budapesten és az országban. Andrásssy Gyula gróf 1871-től a birodalom külügyminisztere, a második ember a császár után, Szlávy József birodalmi pénzügyminiszter, kiváló politikusok, nagy műveltségű, művészetpártoló emberek. A választott képviselők egyharmada  író, költő, újságíró, művész. (Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Ábrányi Kornél, Asbóth János, Benedek Elek, Eötvös Károly, Podmaniczky Frigyes… 1895-ben Jókai francia nyelven szólal fel Bruxellesben az Interparlamentális Únió kongresszusán. Magyarország politikailag és gazdaságilag is Európa élvonalába tartozik, meghatározó szerepe van a művészetben és kultúrában is.

Az I. világháború mindent egycsapásra megváltoztatott. Az emberek a rádión és fotókon, sőt filmeken is megismerkedhettek a háború borzalmaival, a Monarchia szétesett, a gyászos Trianoni(1920) békeszerződés után Magyarország elvesztette területének 2/3 részét, és erdőinek, bányáinak, zömét. De gazdasági válság volt nemcsak nálunk, Európában is. Megkezdődött a kivándorlás Amerikába.

Kornfeld Móric a gazdag gyáros, a lelkiismeretes parlamenti képviselő, a művészetek, a kultúra támogatója írta 1918-ban (megjelent a Nyugat-.ban)a következő sorokat, melyet jelenlegi aktualitása miatt is idézek:„A gazdasági szabadság csak addig veszélytelen, csak addig nem borítja fel az egyensúlyt, míg a köz iránt való kötelességeknek tudata él a polgárokban, sőt ily közösségekben ez az eszményi megoldás. Fájdalom, egész Európában hanyatlott ez a népek nagyságát előidéző belső erő, az egyén öntudata nőtt s végre az egyén önmagát már öncélnak tekintette nem egy országban, nem egy nemzetiségnél, ami a néphalál megelőzője szokott lenni. Ily hanyatlott korszellemnél a súlyos kórnak egyik nyilvánulása - vagy talán oka is -, hogy a gazdasági szabadság, mely egészséges népnél elviselhető, mértéktelenségbe fajul, s oly hatalmak keletkeznek a társadalmi rend rovására, melyeknek oka és célja a köz érdekétől egyaránt idegen. E lejtőn - a nemzetek életének e lejtőjén - gurult le egyre növekvő sebességgel az európai országok nagy többsége, fájdalom: hazánk is.”

Magyar művészek, tudósok a századfordulón

Magyarországon 1867 és 190 között több színház épül és színtársulat létesül, mint Ausztria területén. A hetvenes évek Blaha Lujza és Jászai Mari sikereinek kezdete. A színész ekkor válik társadalmilag megbecsült, közéleti egyéniséggé. Alapítványokkal segítik társulatok, színműírók működését. A színházak technikai műszaki kivitele is korszerű. Az Operaház műszaki berendezése egyedülálló. A Nemzeti Színházban 1882-től villanyvilágítás van. Temesvárott 1884-től az egész városban bevezették a villanyvilágítást – ez egyedülálló az európai kontinensen!

A könyvkiadás fejlődik, Pallas megjelenteti a máig is legnagyobb magyar lexikont. Napilap több jelenik meg mint Bécsben vagy Londonban. 1885-ben országos kiállítást rendeznek, Magyarországra jön Leo Delibes, és J.e.Massenet  zeneszerzők is, Francois Coppée költő, aki verset írt Petőfiről, és operaszöveget írt Hubay Jenő számára, A cremonai hegedűst (1894)

Johann Strauss Jókaitól kér librettot és megkomponálja a Cigánybárót (1883) Brahms Budapesten mutatja be D-dúr zongoraversenyét, Jules Verne magyar tárgyú regényt ír a forradalmunkról (Sándor Mátyás)

A magyar festészet két évtized alatt Európa élvonalába jut: Munkácsy Mihály, Paál László, Madarász Viktor, Benczúr Gyula, Székely Bertalan, Lotz Károly, Szinyei Merse Pál, Vaszary János. A magyar állam módszeresen vásárol és rendel: a középületeket díszíti, gyarapodik a köztéri emlékművek száma. Fellendül a magán-képkereskedelem.

Kassák Lajos a francia avantgard festők barátja.

A legjobb magyar írók egyszersmind hírlapírók is: Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Tóth Ápád, Molnár Ferenc, Bíró Lajos, Babits Mihály, Juhász Gyula. Fordítják a külföldi írók költők műveit, az egész akkori világirodalom megtalálható magyar nyelven.

A kolozsvári és budapesti filmműtermekben 1915 táján már több száz film készül nemzetközi szereposztásban. ekkor indul pályáján Korda Sándor és kertész Mihály. Molnár Ferenc színműveit több nyelvre lefordítják, színműveit Amerikában is játsszák.

A század elején Lehár (A víg özvegy 1906) Kálmán Imre (A csárdáskirálynő) Jakoby Viktor mutatják be operettjeiket.

Komolyzenében Goldmark Károly, Hubay Jenő, Dohnányi Ernő, majd Bartók Béla és Kodály Zoltán nagy nemzedéke következik. 1918-ban mutatja be az Operaház a Kékszakállú herceg várát.

Építészetben Lehner Ödön, Koós Károly, Lajta Béla dolgoznak ebben az időben. A magyar szecesszió  mellett   ebben az időben alkot Rippl Rónay József, Ferenczy Károly, Csók István, Mednyánszky László és Csontváry Tivadar.

1920 után Magyarország elveszítette területének 71 százalékát és a magát magyarnak valló lakosságából három és fél millió főt. A magyar írók, tudósok, művészek nagy része egy csapásra külföldi állampolgárrá vált. A magyar államnak, társadalomnak, nyelvnek, kultúrának a megsemmisülés veszélyével kellett szembenéznie. Azok a művészek, aki az 1918-as Tanácsköztársaságban részt vettek, külföldre menekültek. Lukács György németül írja bölcseleti és esztétikai műveit, Márai Sándor Berlinben és Párizsban újságíró, Déry Tibor Bécsben él, Kassák Lajos német nyelvterületen szerkesztette avantgarde folyóiratát: a Mát. Színészek, filmírók, rendezők tömege vándorolt Bécsen, Berlinen át a világ más tájaira. Bécs és Berlin kávéházaiban több volt a magyar mint a német. A tudomány emberei is menekültek: Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Mihály Dénes mérnök, aki 1916-ban feltalálta a fényképezett hangú hangosfilmet, 1919-ben pedig a televíziót, Berlinbe emigrált ahol közreműködött a hangosfilm és a televízió fejlesztésében. Hevesy György is ekkor emigrál, 1943-ban fizikai Nobel díjat kap (az izotópok  indikátorként való alkalmazásáért). Szentgyörgyi Albert orvos-vegyészt a miniszter (Klebelsberg Kunó) visszahívta, Szegeden biztosított számára kutatóműhelyt, munkája oly eredményes volt, hogy 1937-ben Nobel díjat kapott.

4. A  magyar oktatásügy  változásai

A kiegyezés után az Eötvös József nevéhez kötődő első népiskolai tanterv határozta meg a közoktatást, melynek első komolyabb módosítására 1905-ben került sor. Az előző, Eötvös-féle tantervi alapvetés erejét és értékét jelzi, hogy lényegében rá épült ez az új tanterv is. Az 1868. évi XXXVIII.tc. főbb jellemzője a tankötelezettség kényszere 6-12 ill. 15 éves korig és az azt ellenpontozó tanszabadság és tanítási szabadság egysége és kölcsönössége.

A tanszabadság magában foglalta a magántanulás és a különféle nyilvános intézetek közötti választás lehetőségét, az iskola szabad megválasztását. A törvény az egységes népoktatási rendszer intézménytípusainak – elemi és felső népiskola, polgári iskola, tanító és tanítónőképezde – megalkotásával csaknem száz évre szólóan lerakta a modern polgári iskolarendszer alapjait, megteremtette a népoktatás fejlesztésének tág és rugalmas szervezeti kereteit. Erre épülhetett azután a következő évtizedekben a középiskola, a szakoktatás és a felsőoktatás fokozatosan kiteljesedő reformja, illetve hozzá illeszkedett a kisdedóvás intézményrendszere. A törvény szabályozta a tanítandó tantárgyak körét, meghatározta a tartalmi modernizáció elengedhetetlen tárgyi feltételeit az iskola épületére, berendezésére, felszerelésére és a taneszközökre vonatkozó követelményeket valamint a személyi feltételeket (a tanítók képzettsége, a tanulólétszám a tanítók fizetési minimuma, nyugdíj, tanítóképzés és átképzés tanítói egyesületek…). A törvény lerakta a tanügyigazgatás és a népfőiskolai hatóságok rendszerének alapjait is. A Trianont követő években készült el a következő, gróf Klebesberg Kunó által jegyzett alsófokú, népiskolai tanterv. Ez, noha az eddigieknek szerves folytatása volt, bizonyos fokig átalakította a tantárgycsoportokat, ill. tantárgyakat. A földrajzot például kivette a történeti tárgyak köréből és önállósította, noha mindkét tárgy közös annyiban, hogy „a nemzetnevelés szolgálatában áll”. Az olvasás, a fogalmazás, a számolás és mérés feladatai, példái gazdagon és változatosan merítettek a beszéd- és értelemgyakorlatok helyismereti tematikájából. A korábbi tantervekhez képest újabb lehetőséget kínált a helyismereti tartalmak közvetítésére az ötödik osztályos, heti egy órás, a történelem tantárgycsoporthoz kapcsolódó „Polgári jogok és kötelességek” c. tantárgy. Ennek keretében ismerhették meg a tanulók többek között lakóhelyük önkormányzatát, közigazgatási szervezetét, az állam helyi intézményeit. A Tantervet az Utasítás általános része követte. Ebben a tantárgyi koncentrációról, a szemléletességről, a cselekvés fontosságáról, valamint a szabadban való tanításról szóló részek hivatkoztak a lokális szemléletű tanításra. Így például évi tíz kirándulás megszervezését ajánlotta a dokumentum a tanítóknak.

Gróf Klebelsberg Kunó (1875-1932) a Bethlen-kormány 1922-31 közötti vallás- és közoktatásügyi minisztere volt. Történelmünk egyik legjelentősebb államférfia, a hazai kultúr- és tudománypolitika kiemelkedő alakja. Székesfehérváron, a ciszterci rend iskolájában tanult és érettségizett. Katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Igen szorgalmas tanuló volt, már fiatal korában rengeteget olvasott, hatalmas könyvtára volt, vagyis lételeme volt a kultúra. Középiskola után pedig végigjárta Nyugat-Európa legjobb egyetemeit: tanult Budapesten, Bécsben, Berlinben, Münchenben és Párizsban a Sorbonne-on. folytatott jogi tanulmányokat. Minden bizonnyal ez is jelentősen hozzájárult ahhoz a felismeréshez, amely egész küldetésének lényege: a műveltség, a tudás egy nemzet jövőjének alapja. Maga így fogalmaz Szegeden, mint búcsúzó miniszter a professzori kar előtt: „Mert miből fakadt mindaz, amit tettem? Egy politikai alapmeggyőződésbõl, abból, hogy mostani helyzetünk javulását, sorsunk jobbrafordulását csak attól várhatjuk, hogy művelődési téren fajsúlyosabbak leszünk, s hogy ezt a világ irányadó nemzetei elismerjék.”

Pályáját miniszterelnökségi fogalmazóként kezdte, 1914-ben közoktatásügyi államtitkár lett, 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnöke, majd a miniszterelnökség politikai államtitkára, 1921-22-ben belügyminiszter. 1922 és 1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Képes volt egy háború sújtotta, szétvert, kifosztott, harmadára zsugorodott országban annyit kiharcolni a kultúrának, ami az egész világon párját ritkító. A kultusztárca részesedése a költségvetésből 1928-29-ben 10 és fél százalék volt! Kulturális és oktatási célokra kiemelkedő részesedést harcolt ki az állami költségvetésből. Az országtól a trianoni egyezmény értelmében elcsatolt területeken levő egyetemeket (Pozsony, Selmecbánya, Kolozsvár) átmentette az új határokon belüli területre.

Az egyetemi egységek a Kolozsvárról való áttelepülés után szétszórva kaptak helyet Szegeden. A jelenlegi egyetemi épületek és klinikák mind neki köszönhetők, ezek szinte amerikai gyorsasággal nőttek ki a földből. Először a gyermek, majd a szülészet, a sebészet, a belklinika, a diagnosztikai klinika és a bõrklinika. A klinikai építkezésekre népszövetségi kölcsönt szerez. Megnyeri az ügynek a várost is, a polgármester kezdeményezésére a szegedi közgyűlés ötven éven át évi 24 vagon búza értékének megfelelő pénzt ajánlott fel erre a célra. De ő hozta létre a kollégiumokat, vásárolta meg a tanárképző épületét, valamint a sporttelepet is. A klinikák felépítése után következett az orvosi kar elméleti intézetei, a gyógyszerészeti kar, a természettudományi laboratóriumok, a Hittudományi Főiskola elhelyezése. Õ álmodta meg és hozta létre a Dóm téri Nemzeti Pantheont, és jelentős segítséget adott a háború miatt félbemaradt Fogadalmi Templom építéséhez. Legkedvesebb alkotása a Dóm orgonája, és az ő ötleteként valósult meg a Szabadtéri Játékok. Ezt mind csak Szegeden.

Megreformálta az  alsó- és  középfokú oktatást. Minden korábbinál nagyobb népiskola-építési akciót szervezett. az Alföldön, kevesebb mint három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói   lakást,   összesen   8062   új   iskolai   objektumot  építtetett!

(Magyarországon   előtte  összesen  6374  népiskola épült, ezek többsége pedig Trianon után a határon kívülre került.)  Az  iskolák  megépítésére  törvénnyel  kötelezte a birtokosokat. Az iskolák   modern   téglaépületek  voltak  vörösfenyő  padlózattal,  hatalmas ablakokkal, palatetővel,  háromszobás  tanítói lakással az Alföldön mind az ideig  ismeretlen,  téglából  épült  disznóóllal. Az iskolákban kápolna vagy oltárfülke  is  volt. Ezenkívül 1555 népkönyvtár, 1500 iskolakönyvtár és 500 óvoda épült. Klebelsberg szeme előtt Dánia példája lebegett, amely évtizedek alatt a kisgazdák eldorádója lett.

Ez világviszonylatban is egyedülálló vállalkozás volt.

Sportpolitikai tevékenysége elsősorban három területen eredményezett lényeges változást: az iskolai testnevelésben és testnevelőképzésben, az iskolán kívüli testnevelésben (leventeprogram, tömegsport) és a versenysportban (sportklubok, szövetségek, olimpiák). Az iskolarendszerű testnevelés korszerűsítésében kétségkívül a legfontosabb lépés a modern testnevelőképzés megoldása volt. Korábban a tornatanárok a Nemzeti Torna Egylet 8-10 hónapos tanfolyamainak elvégzésével nyertek képesítést, ami nem felelhetett meg a növekvő igényeknek 1925-ben megalapította a Magyar Királyi Testnevelési Főiskolát (1921. évi LIII. tc. 4. §), amely ekkor még a Pedagógium épületében, társbérletben működött, azonban a polgári iskolai tanárképzés Szegedre helyezésével önálló épületet kapott. Ekkor került a Testnevelési Főiskola birtokába a Győri úti ingatlan, melyhez megvásárolta a szomszéd telket is. Így a hozzá tartozó sportlétesítmények kiépítésével Európa egyik legjobban felszerelt ilyen jellegű intézményévé vált. A Testnevelési Főiskola ekkor, a húszas, harmincas években alapozta meg máig tartó nemzetközi hírnevét. Az úgynevezett „magyar testnevelési rendszer” kidolgozása a háború idejére esik, alkalmazására azonban csak a húszas években került sor. Az 1924-ben elfogadott középiskolai törvény kapcsán kiadott utasításokkal – melyek a népiskolai törvényben is megjelentek – visszavonhatatlanul teret nyert a svédtorna, amely így a magyar testnevelési rendszer alapját képezte. Az iskolai testnevelés, a leventeképzés, valamint a cserkészmozgalom fejlesztését nagymértékben befolyásolta a trianoni békeszerződés és annak nyomán a revízió gondolata. A hadsereg kényszerű leszerelése okán szükségesnek látszott, hogy az ott folyó testi nevelés helyett legalább az iskolás korosztály számára megszervezzék a testedzés lehetőségeit. Ezzel nemcsak a felnövekvő generációk egészségi állapotát kívánták javítani, hanem nyíltan kimondott honvédelmi célokat is el akartak érni. Hogy ez megvalósulhasson, a kultuszminiszter igyekezett az iskolai testnevelés feltételein is javítani. Az iskolákhoz tornatermeket építtetett, végrehajtatta az iskolai tornaszerek cseréjét, új létesítmények létrehozásakor már a tervezés fázisában ügyelt az újonnan kidolgozott szempontokra. 1924-ben megalakították a Középiskolások Sportköreinek Országos Szövetségét (KISOSZ), melynek szervezésében igen hamar megszületett egy színvonalában azóta is páratlan iskolai versenysportrendszer. 1926-ban bevezette a heti három testnevelésórát. A tanítási órákon kívüli testnevelés egyik igen fontos része volt a leventeképzés, melyet az iskolák kötelesek voltak megszervezni, annak ellenére, hogy a foglalkozások a tanulók szabadidejében történtek. Klebelsberg Kunó sportpolitikájának egyik legnagyobb érdeme a tömegsport támogatása, kifejlesztése. A leventeképzést az utókor a mindenkori politikai áramvonalak szerint többször többféleképpen ítéli meg,  álljanak itt Klebelsberg Kunó saját szavai, amivel a leventeképzés szándékait tisztázza: „Ez végtelenül fontos olyan országban, mint a mi hazánk, ahol nincs általános védkötelezettség, ahol tehát a nemzeti hadsereg nem vállalhatja magára a nemzet egész férfitömegének sportszerű átképzését.” A Nemzeti Sport hasábjain pedig így fogalmazott: „A magyar ifjúság megszervezése, fegyelmezett egységes életre nevelése a leventemozgalom fő célja. S a sport jóformán csak azért kapcsolódott bele, mert a sport az a csodaszer, amivel minden ifjút erőszak és büntetés nélkül is meg lehet a mozgalom céljainak nyerni”

A tudományos kutatás összehangolása érdekében létrehozta az Országos Magyar Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében a külföldi kultúrcentrumokban, Bécsben, Berlinben, Párizsban és Rómában működő Collegium Hungaricumokat.

Ahol csak lehetett, az egyetemeken akarta összekapcsolni az oktató- és tudományos munkát. Ebben érdekeltté kívánta tenni a magántőkét is, létrehozva e célra a Széchenyi Társaságot, amelyben konkrét kutatási megrendeléseket és pénzt adtak egyetemi tanszékeknek.

Megalapította a svábhegyi csillagvizsgálót, a Trianon után a felvidéki csillagvizsgáló megmenekített berendezésének méltó helyet teremtve. Az obszervatórium új, 60 centiméteres távcsöve alkalmasnak bizonyult a Naprendszer kis égitestjeinek a vizsgálatára is. A távcső első tíz évében harmincöt új kisbolygót fedeztek fel, s többnek meghatározták a pályáját.

Több tudományos intézményben töltött be vezető szerepet; a Magyar Tudományos Akadémia tagja, és a Magyar Történelmi Társulat elnöke volt. Törvénnyel biztosította az Akadémia támogatását, a kutatóállások számát többszörösére növelte. A kutatások anyagi támogatására létrehozta az Országos Természettudományi Alapot. A Széchenyi Tudományos Társaság az üzleti világ befolyásos embereit hozta kapcsolatba tudósokkal a kutatások támogatására.

Gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a Rockefeller Alapítvánnyal, amely az ösztöndíjakon kívül a klinikai építkezések, kutatások támogatásában, műszerbeszerzésben is megnyilvánult.

Klebelsberg Kunó nem volt pedagógus, a pedagógiai kreatológia mégis minden gondolatában, tevékenységében megjelenik. Az oktatásügy bármely szintjén munkálkodó pedagógusnak példaképe lehet, ahogy szinte a semmiből hozott létre intézményeket, átgondolt rendszereket vezetett be, tekintettel volt az oktatásban részt vevő tanárokra és diákokra, az oktatás és nevelés aspektusaira egyaránt és a nehéz helyzetből egy hosszú távú, átgondolt stratégiával menekítette ki a magyar oktatásrendszert. A világháború és Trianon által sokkolt magyar társadalomban az oktatás nevelés terén szükséges paradigmaváltás irányítójává tudott válni.

Marek József (1869-1952) földműves szülők gyermeke, állatorvos, majd az Állatorvosi Főiskola tanára.

Pedagógiai és állatorvosi tevékenységét egészen  új, addig nem ismert szemlélet hatotta át.

A betegségeket nem állatfajonként, hanem mint szervek, szervrendszerek kórtani, fejlődéstani alapokra helyezett működészavarait vizsgálta.

„A sikeres gyógyítás alapja a helyes diagnózis „ – hangsúlyozta. Megteremtette az állati pszichológia és az állatorvosi etika alapjait. Olyan fogalmat vezetett be tanítványai számára, mint az állatorvosi deontológia (kötelesség).

A Budapesti Állatorvosi Főiskolán a tanszéket klinikává fejlesztette, hogy a hallgatóknak megfelelő gyakorlatot biztosítson. Eddig a gyakorlat háttérbe szorult, és az itt végzett hallgatók szinte gyakorlat nélkül kerültek ki a főiskoláról. Mint kutató orvos megtalálta a sertésvész, a sertés pestis kórokozóját. 1912-ben alapította meg a Budapesti Állatorvosi Főiskola járványtani laboratóriumát, ahol  a világon elsők közt állították elő a sertéspestis elleni szérumot. Az egész világon ismert tudósként sokszor hívták külföldi kutató intézetekhez, de ő hűségesen és elkötelezetten itthon maradt, és sok-sok elhivatott állatorvost és kutatót indított útjára.

Mikola Sándor (1871-1945)

Egy akadémikus, aki középiskolában tanít fizikát! – igazán nem megszokott dolog, hogy nem vált meg akkor sem a középiskolai fizika tanítástól, amikor az Akadémia tagjává választotta.

1871-ben született, földműves szülők gyermekeként, 1891-95 között végezte el az egyetemet Budapesten.

1897-től tanár, majd igazgató az Evangélikus Főgimnáziumban nyugdíjazásáig, 1935-ig. Tanítványa volt Neumann János is.

1926-ban fizika tankönyvet ír a reáliskola III. osztálya számára

1921-ben a MTA levelező tagja, majd 1942-ben az MTA rendes tagja

Egyik találmánya a vízzel töltött buborékos cső, amellyel az egyenletes mozgást bemutatta , és amit róla elnevezve máig  Mikola csőnek neveznek.

1945-ben politikai okok miatt táborba zárják, kiszabadulása után másnap meghal.

Mint tanár és mint kutató pontos, lelkiismeretes. Módszertani tantervi kísérleteket végez, amelyek széles körű irodalmi és közéleti tevékenységgel párosulnak. Az új iránti érdeklődés jellemzi. Nagy nyelvtudással rendelkezik. Lefordítja a külföldi folyóiratokat és a jó ötleteket felhasználja. Teljes áttekintése volt a tudomány pillanatnyi állásáról. Eötvösről mondja: „a reformgondolatok nem hoznak önmagukban sikert, a fődolog az, hogy a tudósok tanítanak-e vagy tudatlanok. A tudós nem az, aki sokat tud, hanem az, aki tudományát előbbre vinni képes, aki saját tudományának területén belül valamely részben kutatni tud. Mert aki ilyen úton megtanult önállóan – tudományosan gondolkodni, az el tud igazodni másfajta kérdésekben is, ha azoknak utánajár éspedig jobban mint az olyan, aki egyebet sem tett, mint folyton tanulta a tudományt. Mások eszméit is csak az képes helyesen hirdetni, akinek magának is vannak eredeti eszméi. Csak az ilyen tanár tudja tanítványait gondolkodásbeli önállóságra szoktatni, ami pedig legszükségesebb tudósnak és a gyakorlat emberének egyaránt – írja az Eötvös emlékkönyvbe (Budapest, 1930 MTA)

A teljes középiskolai tanítási mód és tananyag átdolgozása érdekében a természettudományi tanítás reformjaival kapcsolatos cikkeket írt, jól  ismerve az angol reformokat is. Kidolgozta a munkáltató matematika tanítás módszereit és tananyagát

Mindig törekedett a  pontos fogalomalkotásra.

Hangoztatta, hogy a természettudományoknak nemcsak gyakorlati haszna van, hanem kultúrértéket, nevelési eszközt is jelentenek. Elve, hogy a tanítás úgy folyjék le, „hogy a gyermekben a kutatás vágya felébredjen,”

A jövő középiskolája szerinte nem tanító, hanem dolgozó iskola A tanulók munkásságán alapuló oktatás oly erényeket fejleszt ki, amilyenek a nagy kutatókat jellemzik: Önállóság, gondosság a munkában, a munka szeretete és megbecsülése, kitartás, igazságosság: ezek az ilyen tanításból eredő etikai nyereségek. A természettudományos gondolkodásmód elsajátítása pedig kulturális esemény „ (Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1909 Franklin)

A jó tanártól azt kívánta, hogy szeresse pályáját. Legfőbb fegyelmező eszköze az volt, hogy tanításának érdekessége teljesen lekötötte tanítványai figyelmét. Hangoztatta a tanári szabadságot, igazán eredményes csak az egyéni elképzelésen alapuló munka lehet.

Délutánonként 1907-ben beindította a tanulói gyakorlatot amelyet az 1911/12. tanévben már fakultatív tárgyként fel lehetett venni, 1924-ben  pedig a tanügyi reform során bekerült a rendkívüli tárgyak sorába.

„A fizikai gyakorlatok türelemre, gondosságra, szorgalomra, önfegyelemre szoktatnak, aminek jótékony hatása egyéb tereken is megnyilatkozik.” – írta. Ezeken a foglalkozásokon nem a tananyag szélesítése a cél, hanem annak mélyítése.

Nyílt órákat tartott és tartatott tanárokkal. Felújította a szokást, hogy az új tanárok székfoglaló beszédet tartsanak a fenntartók és meghívott vendégek előtt. A test és a szellem együttes képzése mellett foglal állást.

Mint igazgató az adminisztrációt is nagy gonddal intézte. Több éves stratégia szerint renoválta az épületet, gyarapította az iskola vagyonát, alakította a kertet.

„Olyan új fizikatanítási stílust alakított ki, amely az akkori időkben a világban a legjobb volt. „ – írja róla Kovács László

Karácsony Sándor (1891-1952) mint magyar–német szakos gimnáziumi tanár, nevelő tevékenykedett. Az egyik legeredetibb magyar gondolkodó, elsősorban pedagógus és filozófus. A debreceni tudományegyetem bölcsészkarán a pedagógia professzora, korának országos hírű közéleti embere lett. A legtöbb írása pedagógiai jellegű. Tíz nagy kötetben módszeresen feldolgozta társaslélektanon alapuló pedagógiai rendszerét, a természetes rendszert. Természetes, mert belehelyezi az emberek általános társadalmi viszonyrendszerébe és abból általánosít.

A ma is aktuális probléma, a nevelés kérdése foglalkoztatta: a tanár és a diák viszonya; a tanulás kérdése. A tanulás kedvéért jár-e a diák iskolába? A tanár elég közlékeny-e? Nevelhető-e az ember?

Karácsony Sándor pedagógiai tevékenysége és vizsgálódása közben rájött, hogy nem lehetséges direkt módon érzelmi, értelmi és akarati nevelés. Az egyén autonóm, így a nevelés tekintetében is az. „Az egyén nevelhetetlen”- mert autonóm lény.

A valóságban a nevelés mégis létrejön, létrejöhet. Nem történhet másként, mint közösségben, ha a nevelő és a növendék viszonyul egymáshoz, közösséget alkot. Az egyén lelki sajátosságai a másikhoz való viszonyulásai során alakulnak ki és fejlődnek. „Az egyéniség autonóm, de vannak olyan megnyilvánulási formái, amelyek csak egy másik, szintén autonóm egyéniséggel közösen, kölcsönösen, egymásban, egymással és egymásra nézve nyilvánulhatnak, amely funkciókon át tehát a ráhatás s így a nevelő hatás is nemcsak lehetséges, de szükséges is, mert elengedhetetlen előfeltétel számukra a másik ember. Sem életérzés, sem az érzelem, sem az értelem, sem az akarat nem nevelhető tehát, de igenis lehetséges a jogi, művészi, nyelvi, társadalmi és vallásos nevelés. Ebben az összefüggésében a nyelv a társas lélek értelmi funkciója.” (Karácsony Sándor : A felnőttek  nevelése)

Nevelési rendszerének öt fő eleme:

- nyelvi nevelés és a társas lélek értelmi működése

- művészi nevelés és a társas lélek érzelmi működése

- társadalmi nevelés és a társas lélek akarati működése

- jogi nevelés és a társas lélek életérzéseinek működése

- vallásos nevelés és a társas lélek transcendens erőinek működése.

A nyelvtan tanításának kapcsán fejti ki véleményét, hogy a pedagógus dolga ne az örökös kiigazítás legyen,  neki elsősorban felszabadítani kell a tanulókat, olyan légkört teremteni, amelyben az élőszó könnyen vált5ahtó át írott szövegre. Meg kell adni a diáknak a botladozáshoz, tévedéshez, való jogát.

A pedagógiai alapviszony új formáját határozza meg: A nevelő-növendék viszonya mellérendelő: a diák nincs alárendelve a tanárnak , a diák autonóm, persze fordítva szintén ez a helyzet. A demokratikus viszonyban az autonóm diáknak szabad tanulni, de nem tanulni egyetlen diáknak sem szabad. A tanárt a potens kultúrája és a belőle áradó pedagógiai erosz, a diákot a tehetsége és az ebből következő kultúrigénye avatja illetékessé. Az ilyen nevelő fokozatosan bevonja tanítványait az életközösségbe, az igényfelkeltés, a szolgálatfelajánlás és az áldozatvállalás lépcsőfokain. A nevelő a növendékéhez áhitatosan viszonyuló autonóm öregebb. A nevelő közlékeny, tájékozott egyén, tájékozottsága azonban csak akkor tesz jó szolgálatot, ha többé-kevésbé informatív jellegű és nem programadó. A növendék önértékű autonóm kisgyerek, kölyök, kamasz, ifjú, aki mindig az adott jelenben éli a maga életét a nevelővel való életközösségben. A nevelésnek tehát az a célja, hogy a nevelő és növendék együttes, közös élete által elősegítse a fiatal növekedését, majd felnőtté válását az élet minden vonatkozásában. Felnőtté pedig akkor lesz, ha a másik embert autonóm lénynek tekinti és tiszteli, s e szerint viszonyul hozzá az emberi relációk gazdag formáiban.

Karácsony Sándor teljesítményében az az egyedülálló, hogy tudományát rögtön gyakorlati, „alkalmazott tudománnyá” is tette. A kommunikációelmélet csaknem ugyanazt tanítja, amit Karácsony Sándor. A jel, a jelölés, a jelképezés, a jelentés nevelési szemléletének az alapját képezik. Az adó-vevő kapcsolatot, a nyelvi kommunikációs funkciók körét (ami összeillik a társaslelki funkciókkal), a jelentésváltást a legmodernebb tudományos szinten közvetítette Karácsony. Igen korán dolgozott ki és alkalmazott bizonyos jelelméleti összefüggéseket (elsősorban a jelentés és a jelképalkotás terén), amelyek ma is nóvumok. Itt is induktív és nem deduktív módon tanított. Nem elvont elméletekből és fogalmakból indult ki, hanem a közvetlen érzékelésből és napi életből.

Találóan bírálja a reformok mániákusait, akik mindig a részleteket foltozgatnák, jóllehet az egész változtatandó. Az alaplépés csakis a természetes nevelési alapviszony helyreállítása lehet, amit minden elé helyez

Európai nóvum és aktualitás lenne az a tanárképzési modell, amit Karácsony Sándor javasol „A magyar demokrácia” című kötetében. Ami ebben a legtermészetesebb, az a legmerészebb: az óvodapedagógust és tanítót az egyetemen képezzék. Most különösen nagy szükség volna erre az újdonságra, hiszen az egyszakos képzés, az egyoldalú kredit-rendszer csődje, másrészt az egységes tanárképzés igénye mind indokolná ennek a megvalósítását.

A nyelvtanítás alapja  szerinte az idegen nyelv esetében is a természetes nyelvi viszonyulás. Beilleszkedés azoknak a nyelvi viszonyulásrendszerébe, akik nem a mi anyanyelvünkön beszélnek. Természetes beszédhelyzeteket kell teremteni a diákok számára, kedvet csinálni a diáknak az idegen kultúra világához. Irányítani az önálló nyelvtanulás felé, segíteni és ellenőrizni ezt a munkát.

A magyar észjárás c. könyvében  tárja fel nyelvünk három fő sajátságát: artikulációs bázisát, grammatikájának mellérendelő elvét, jelölésmódjának szemléletességét. Az indogermán nyelvek úgy jelölnek, hogy a fogalmaikat viszonyítják egymáshoz, de a meghatározó fogalmat alárendelik a meghatározott fogalomnak. A magyar nyelv pedig mellérendeli, és a közöttük lévő viszonnyal jelöl. Az idegen nyelv tanításán kívül is valamennyi tantárgy tanítása során nyelvi nevelést végzünk, nemcsak fogalmazni, hanem gondolkozni tanítjuk a diákokat: képzeteik logikus tagolására és egymáshoz kapcsolására, következtetések, meghatározások szerkesztésére. „A nyelv a kultúra formális eleme, a társaslelki értelem, pedagógiailag az egész didaxis.”(Karácsony Sándor: Magyar nevelés) „Ha lehetséges a nevelés, akkor szükséges, hogy az nyelvi is legyen. Szükséges pedig azért, mert különben elképzelhetetlen az értelemre eredményes nevelő hatás.”

Lényeges elméleti és gyakorlati problémára irányította a figyelmet, amikor többszörösen is hangsúlyozta a nyelv és a gondolkodás kapcsolatát.

A többi tantárgy vonatkozásában is az idegen nyelv tanítására hivatkozik. A matematika, fizika, természettudománynak is megvan a maga sajátos természete, „gondolkodásmódja”. Ha rá tudjuk hangolni a diák gondolatmenetét erre a hullámhosszra, akkor hirtelen felismeri azokat a törvényszerűségeket, amelyek az adott tárgy természetéből adódnak, és megtanulja a „nyelvüket”. Mint az úszás tanulásnál: nem legyőzni kell a vizet, hanem megbarátkozni vele, törvényeit figyelembe véve létezni benne.

Karácsony Sándor elméleti pedagógiai és filozófiai munkáiban és  pedagógiai praxisában is paradigmaváltást hozott, új utakat jelölt ki  a magyar oktatás-nevelés terén, élete és munkássága példa értékű a munkájukat hivatásként végző pedagógusok számára.

Gróf Klebelsberg Kunón, Karácsony Sándoron, Marek Józsefen, Mikola Sándoron kívül sok-sok elhivatott pedagógusnak, oktatónak, és az oktatás ügyét támogató közéleti- és magánembernek is köszönhető, hogy Magyarország Trianon tragédiáját, majd a II. világháborút és az azt követő elnyomást  is túlélte.
Mi köti össze tehát ezt a négy nagy egyéniséget, politikust, fizika tudóst, állatorvost, magyar-német szakos tanárt azon kívül, hogy egy adott történelmi korszakban, egy földrajzi helyen tevékenykedtek? Természetesen a magyar oktatás nevelés ügye, a pedagógia a legalapvetőbb  közös pont. Ezen belül pedig a következő azonosságokat tartom fontosnak, melyeket a fentiekben vázolt életutak, gyakorlati és elméleti munkáik igazolnak:

Egyikük sem elégedett meg a diploma utáni gyakorlati rutin munkával. Mindig keresték munkájukban az új és újabb megoldásokat, vállalták a kihívást, a problémákat, ezekre kreatív megoldásokat keresve. Nem merültek el a mindennapi praxis gondjaiba, hanem hosszú távú stratégiát szem előtt tartva lépésről lépésre építették a cél felé vezető utat, karrierjüket is alárendelve a kitűzött célnak. A szakmai, tudományos közéletben alkotó emberként vettek részt.  Elméleti elképzeléseiket mindig gyakorlatban is megvalósították, majd az újabb gyakorlatra alapozva újabb elméleti munkák sora következett. A paradigmaváltást tudományos kutató munkával támasztották alá. Felelősséget vállaltak gyakorlati és elméleti munkájukért, felelősséget vállaltak a rájuk bízott tanulókért, intézményért, munkatársakért. Egyénileg foglalkoztak a tehetségesebb diákokkal, elősegítve továbbtanulásukat, kutató munkájukat. ( Klebelsberg Kunó kötelezte az iskolákat arra, hogy a tehetséges diákokról jelentést küldjenek a miniszterhez, aki pedig köteles volt ösztöndíjat kiutalni számukra.)  Magas szinten beszéltek idegen nyelven is, így nyomon tudták követni az európai reformokat, történéseket. Az oktatás-nevelést mindannyian sok-sok gyakorlatra építve képzelték el, a tanulók kreativitását, önálló gondolkodásra nevelését tartották szem előtt.

Az általuk vallott etikai meggyőződést saját maguk életére nézve is kötelezőnek tartották. Megvolt bennük az a képesség, hogy munkatársaiknak, tanítványaiknak átörökítsék eszméiket. Még akkor is, ha politikai okokból az utókor sokáig nem tudhatott róluk, a leírt programok, elméleti munkák nyomán fel lehet venni a stafétabotot. A jelenkor oktatásügyi politikusainak is szólnak Klebelsberg Kunó 80 évvel ezelőtti szavai:
"Nem népiskola vagy egyetem,hanem népiskola és egyetem" 

"Ha  nem sietünk a középosztály segítségére, lecsúszik, és helyét újgazdagok  foglalják  el,
 kik  nemzeti  és  kulturális hagyományok hiányában nem lesznek képesek az államfenntartó szerepre." 

"Ne feledjük, hogy a nemzetközileg ellenőrzött és elismert magyar tudományos   és  művészeti  munka  a  leghatalmasabb  eszköze a  jó értelemben vett propagandának!"

Andor Edit


Melléklet:

A tudomány és technika vívmányai a XIX. és XX. század fordulóján

Foto - film - televízió

1816 -  J. Nicéphone Niepce elkészíti az  első fényképet (fadoboz, fókuszáló lencse,
            fényérzékeny anyag a doboz hátulján)
1855 - Maxwell publikálja a 3 színű fényképezés elméletét
1861 - Maxwell színes fényképezést mutat be a gyakorlatban
1888 - G. Eastman (New York) bemutatja a Kodak fényképezőgépet, amely a fotókat
            hajlékony filmtekercsre készíteti.
1890 - F.E.Ives szabadalmaztatja  a kereskedelmi színes eljárást
1890 - Edison kinetoszkópot készít, ahol egy ember nézhette a mozgóképet
1895 - a francia Lumiere testvérek megnyitották Párizsban a világ első nyilvános moziját –
           némafilmekkel
1898 és 199 között - J. E.Keeler amerikai csillagász spirális csillagködöket fényképez le
1906 - Londonban egy műterem az első színes fényképet ajánlja
1917 - Amerikában bemutatják az első színes mozifilmet
1918 – Mihály Dénes magyar gépészmérnök szabadalmaztatja a hangosfilm készítésének
            eljárását, hangrögzítést 35 mm-es filmre optikai megoldással
1924 – Mannes és Godowsky szabadalmaztat egy háromrétegű színes előhívó eljárást
1925 – piacra kerül a német Leitz cég kisméretű Leica kamerája 36 felvételes filmmel
         -  bemutatják a villanókörtét  Németországban a veszélyes magnézium por helyett
1925 -  J-Logie Baird felfedezi, hogy mozgóképeket küldhet a levegőn át (televízió)
1926 – az első hangosfilm megjelenése Amerikában: A jazzénekes  (Al Jolson énekes készíti)
1928 - Mihály Dénes a világon először mozgó televízió közvetítést ad a berlini
            rádiókiállításon
1929 – J. Logie Baird skót feltaláló legújabb televíziós készülékével megkezdi a BBC
            tévéadásait.
1935 - a Kodak cég piacra dobja a Kodachrome-nak nevezett színes filmet (a három,
            különböző alapszínre érzékeny emulzióréteget ugyanazon filmre hordták fel).
 1939 -  a New York-i világkiállításon megkezdődik  a tv műsorszórás
              később:
              1942 -  az Agfa és a Kodak cég bevezeti a színes fotópapírt
              1963 – a Polaroid fényképezőgép megjelenése
              1973 – megjelenik a Canon mikroprocesszoros 35 mm-es kamera
              1980 – megjelenik a  Sony első házi camcorder-e

Hangtechnika:

1877 – Edison először készít felvételeket emberi hangról
1887 – Berliner bemutatja az első lapos hanglemezeket
1898 - Poulsen acélhuzalt használva elkészíti az első mágneses hangfelvételeket
1898 -  a Párizsi világkiállításon bemutatják a mágnes szalagos magnetofont.
1937 – az elektroakusztikus gitár megkezdi diadalútját
             később:
             1948 – megjelennek az első 30 cm-es mikrobarázdás hanglemezek
             1958 – piacra kerülnek az első sztereo hangfelvételek.
             1960 – Ray Dolby technikát fejleszt ki a zajok kiszűrésére
             1964 - a Philips cég piacra dobja az első kazettás szalagokat
             1979 – a Sony Walkmanje lesz az eésú sétálómagnó
             1983 – először árulnak zenét CD-n
             1987 – digitális hangfelvétel készítése DAT magnóval.


Telefon:

1876 – A.G.Bell skót logopédus feltalálja és szabadalmaztatja a telefont (membrán, mellette
             elektromágnes  (2 órával Gray előtt)
1878 - New Havenben kiadják az első telefonkönyvet
1881 – Bidwell telefonkábelen továbbít fényképet
1889 – USA – első pénzbedobós nyilvános telefon
1891 – Strouger szabadalmaztatja az automatikus telefonközpontot
1910 – Amerikában már elterjedt a telefon használata a lakásokban is, telefonközpontok is
            működnek
1913 – hordozható faxgép megjelenése
            előzmény: A.Korn 1900-as évek elején: telefotográfia – telefonon továbbított kép,
            vagy szöveg facsimile (hasonmás)készítése a telefonvonal másik végén = fax
1915 – New York és San Francisco között  távolsági vonal létesítése (130000 oszlop 2500
            tonna rézvezeték)
1919 – az USA-ban kezdeményezik az első transzkontinentális hívást
           később:
          1948 – indul az első teljesen automatizált mobiltelefon-szolgáltatás
          1964 – az első videofon megjelenése
          1965 – első magánhívások műholdon keresztül
          1999 – piacra kerül az első mobil videofon
          (100 %-os „visszamenőleges kompatibilitás” =  Bell óta egyetlen készülék sem avult el,
           ma ugyanúgy használható!)

Villamosítás:

1879 – Edison amerikai mérnök felfedezi a villanyégőt,  áram előállító és áramelosztó
            rendszereket fejleszt ki.
1882 – New Yorkban felavatják az első villanyerőművet
1888 – létrehozzák a transzformátort
1895 – üzembe helyezik az első villanymozdonyt
1900-tól megindul a kenyérpirítók és elektromos írógépek árusítása
1900-a s évek elejétől villamoskocsik mint közlekedési eszközök működnek számos
            nagyvárosban  előzmény: 1880-as években jelentek meg először a villamoskocsik
1901  - Kandó Kálmán bemutatja a villanymozdonyt, mely 16000 V feszültségű árammal
            működik
1902 - Kandó Kálmán – először létesít nagyfeszültségű váltóárammal működő villamos
            vasútvonalat
         - H.C.Booth brit mérnök találmánya ebben az évben a porszívó
1902 – megjelenik az első elektromos írógép
          előzmény:
         1860-as évek első írógép, (QWERTY billentyűzettel – hogy ne akadjanak össze a
          betűkarok gyors gépelés esetén)
1903 --  W.H.  Carrier amerikai mérnök feltalálja a légkondicionálót (először a papír hűtésére
           a nyomdában)
1916 – J Fisher mérnök kifejleszti az elektromos mosógépet
1928 – J. Schick feltalálja a villanyborotvát
1933 - Angliában megjelenik az automata villany teafőző
1938-  Amerikában megjelennek a fénycsövek (kisebb feszültség kell hozzá)
             -  az első gőzvasaló megjelenése állítható termosztáttal
            később: 1955 -  az USA-ban megkezdik a mélyhűtők árusítását
1967 – megkezdődik a házi használatú mikróhullámú sütők gyártása

Autó

1769  - Nicholas Cugnot elkészíti az első gőzhajtású traktort
1863 – Lenoir kipróbálja gépkocsiját
1876 - Nikolaus Otto feltalálja a belső égésű motort
1885 – Karl Benz megalkotja az első használható autót
1892-ben R. Diesel német mérnök szabadalmaztatja a dízelmotort.
1893-1895 között benzinüzemű autót fejlesztenek ki
1902 - egy brit cég megépíti az első acélkarosszériás autót
        - Francie Pantad and Lerassor dcég az első kormánykereskes autót viszi piacra
1903 - Henry Ford megkezdi a benzinüzemű autó tömeggyártását (a Ford Motor Company
           első A modellje)
         - Berlin mellett egy motorkocsi 200 km/h fölötti sebességet ért el
1903- Renault taxi benzines és taxiórával van ellátva
           előzmény: 1898 óta New Yorkban létezik taxi – villamos árammal
1905 - Csonka János mérnök elkészíti az első magyar gépkocsit
1908 – megjelenik a Ford T modell („A T-modell bármilyen színben kapható, ha ez a szín
             fekete”)
1909 - megkezdődik Aradon a magyarországi gépkocsigyártás a Magyar Automobil Rt
            (Marta) vállalkozásában
1912 – Galamb József által tervezett szerelőszalag üzembehelyezése a Ford autógyárban.
             ezzel a gyártási idő 98 percre csökken. ( az autó ára 400 dollár)
1914 – Clevelandben bevezetik a piros és zöld színű közlekedési lámpát
1916 – az autókon megjelenik az ablaktörlő és a féklámpa
1918 – Londonban a nagy forgalom miatt bevezetik a jelzőlámpákon a sárga jelzést is
1928 – Fritz von Opel német mérnök rakétaautóval lép a nyilvánosság elé
1929 - a General Motors kifejleszti a szinkronváltót
1932 – a német Blaupunkt gyár piacra dobja az első autórádiót
1934  - Percy Shaw brit feltaláló szabadalmaztatja a fényvisszaverő prizmát
          - elkészül az első dízelmotoros személyautó
1935 -  a brit Campbell autóversenyző 494,5 km/h átlagsebességet ért el Bluebird nevű
              autójával
1935 - Oklahoma Cityben bevezetik a parkolóórákat (5 cent/óra)
1937 – a „bogárhátú” Volkswagen bemutatása Németországban
1940 – az Oldsmobil autógyár bevezeti az automata sebességváltót
1959 - a British Motor Corporation bemutatja a Minit
1970-es évek – az ólomszennyezés csökkentésére bevezetik az ólommentes benzint

Repülőgép

1900 - Zeppelin gróf LZ1-es léghajója próbarepülést tesz Svájcban
1903 - Észak Carolina államban Orville és Wilbur Wright repülőgépet készítenek
1903 - Irville Wright felszáll a világ első motoros repülőgépével
           előzmények:
1783 – Montgolfier testvérek hőlégballonnal felemelkednek (XVI. Lajos királynak is bemutatják)
1804 – Cayley megépíti és kipróbálja a maihoz hasonló repülőgép modelljét
1848 – Henri Giffard megépíti az első használható léghajót
1909 – Blériot átrepüli a La Manch csatornát
1919 – Alcock és Brown először repüli át az Atlanti óceánt leszállás nélkül
1919 – az első polgári légitársaság  Aircraft Transport and Travel Párizsba vitte utasait
1927 – Lindbergh amerikai pilóta megállás nélkül, egyedül  átszeli az Atlanti óceánt (33 óra)
1939 – Németországban felszáll az első sugárhajtású repülőgép
1947 – A „Bell X 1” rakétameghajtású repülőgép túllépi a hangsebességet
1966 - az első függőleges le- és felszállásra képes sugárhajtású repülőgép bemutatása
1976 – első szuperszonikus utasszállító gép menetrendszerű járata beindul
1905 – L. Blériot megnyitja a világ első repülőgépgyárát
1909 -  Bleriot 37 perc alatt átrepüli a La Manche csatornát
1910 – Amerikában a hajó fedélzetéről száll fel a repülőgép
            Fr.o-ban bemutatják a hidroplánt, a vízről felszálló repülőgépet
1914 – Kármán Tódor és munkatársai megszerkesztik az első kísérleti katonai helikoptert.
1932 – August Piccard belga fizikus 16 200 m magasra repül hőlégballonjával
1933 – Boeing repülőgépgyár üzembe állítja első személyszállító repülőgép prototipusát a 247-est. 290 km/h 10 utast szállít egy tankolással 1297 km távolságra
 -   ugyanebben az évben Douglas cég is bemutatja utasszállító gépét, megkezdődik a repülőgép társaságok harca

Szerkezeti anyagok – építkezés:

1845 – feltalálják a vasbetont
1856 – kidolgozzák az acélgyártás könnyű és gyors módját
1875 – kifejlesztik a síküveg gyártásának hatékony módját
1885 – Chicagóban megépül az első fémszerkezetes felhőkarcoló
1889 – a Párizsi világkiállításra felépül az Eiffel torony: 300 m magas, az addigi legmagasabb
           építményeknél majdnem kétszer nagyobb. (eredetileg 20 évre tervezték)
           1900-as években elkezdik lakóházaknál is a vasbeton alkalmazását
1912 - New York-ban felépül a 241 m-es Woolworth Building felhőkarcoló (acélváz tartja az
           épület súlyát ) – 13,5 millió dollár, amelyet a tulajdonos készpénzzel fizet
1930 – felépül New York legpompásabb felhőkarcolója az art deco mesterműve, a Chrysler
           Building amely 77 emeletes, 319 m magas, tervezője  William van Alen.
1931- New Yorkban felépül 58 hét alatt az Empire State Building 102 emeletes 381 m magas
            (1973-ig ez a legmagasabb épület a világon).
1937 -  1280 méteres fesztávjával megépül San Francisco Golden Gat hídja.Két tornya 227 m
            magas, a hídon 6 sávos út és két gyalogjárda van
             később:
             1950 –es évek megkezdik a műanyagok építészeti felhasználását
             1970-es évek – az olajválság ráébreszt az energiatakarékosság szükségességére
             1977-  Párizsban felépül a   Pompidou központ: üveg-acél-beton (kívül van a belseje)
             1980 –as évek – az építészetbe bevonulnak a csúcstechnológia anyagai.

Vízforrások:

1869 – az USA Wisconsin államában elkészül az első hidroelektromos vizierőmű
1913 – Los Angelesben megnyitják az első csatornahidat
1914 – Angliában felépítik az első korszerű szennyvíztisztító üzemet
1936 –  megépül a világ legmagasabb gátja, a Hoover gát a Colorado folyón 221 méter,
            elektromos áramot termel
          (1930-as évek -  az Usa délnyugati részén porviharokat okoz a szárazság)
           később:
            1962 – a delaware-i vízvezeték látja el vízzel New York városát
            1964 – Egyiptomban befejezik az Asszuáni gát építését a Nílus folyón
            1975 – Az USA-ban rekord vízfogyasztást mértek
            1980-as évek - a”Nemzetközi ivóvízellátás és vízfertőtlenítés évtizede”
            1990-es évek - A globális felmelegedés befolyásolja az éghajlatot és az ivóvíz ellátást.

Orvosi, fizikai, kémiai, technikai, csillagászati, régészeti felfedezések, találmányok, használati tárgyak:

1888  - H.Hertz német fizikus igazolja a rádióhullámok létezését
1894-ben -  G.Marconi az első rádiójeleket sugározza
1895 - W.C Röntgen felfedezi  a később róla elnevezett sugárzást, 1901-ben ő kapja az első
            fizikai Nobel díjat
1896 – a rádióaktivitás jelenségét felfedezi A.H.Becquerel fr. fizikus
1898  - folynak Marie és Pierre Curie kísérletei a rádióaktivitásról
1895  - K.C. Gillette feltalálja az önborotvát eldobható pengével
1897 - J.J.Thomson brit fizikus felfedezi az elektront
1898– a Párizsi világkiállításon  nagydíjat nyer a Láng gőzgép (Ganz generátorral)
        -  megjelenik az első szárnyas hajó Olaszországban
        - A tengerfenéken  megindul az olajkutak fúrása Californiai partoknál
        - Karl Landsteiner osztrák orvos felfedezi az A B O-ás vércsoportokat.
        - Krétán feltárják Minotaurusz palotáját (tényleg bika kultuszt találtak)
        - Max Planck német fizikus szerint az energia (fény, hő) átadás nem folyamatos, hanem
            quantumokban (energia csomagokban történik)
1901 – Marconi az Atlanti óceánon át sugároz rádióhullámot, annak ellenére, hogy az egyenes
             vonalban terjed. Nem tudják, hogyan görbülhet a föld felszínén.
1901- Scotland Yard ujjlenyomat nyilvántartó részleget szervez
          előzmény:     
          1877 - Indiában egy brit hivatalnok alkalmazott először ujjlenyomatot személyek
                     azonosítására
       - Robert Koch német orvos rájön, hogy a búbópestist patkányok terjesztik
       - Gerrit Grijus holland orvos felfedezi hogy a beriberi betegség oka a tápanyag hiányában
          rejlik (gyümölcs, zöldség, a fényezett rizsből kivont tápanyag hiánya)       
       - Eötvös Loránd fizika professzor gravitációs kísérleteket kezd egy általa szerkesztett
          ingával
       - J.Takamine japán tudós szintetizálja az adrenalin hormont
1902 - Pavlov feltételes reflex meghatározása kísérletekkel
        -  S.Freud, A.Adler és társai Bécsben létrehozzák a pszichoanalitikai társaságot
        - L.Teisserenc fr,. kutató felfedezi a föld két légkörét: troposzféra (11 km) és
           sztratoszféra
       - brit tudósok feltételezik a harmadik: ionoszféra létezését, amely visszaveti a
             rádióhullámokat
1903 - felfedezik, hogy röntgensugarakkal csökkenthetik a rákos daganatot
         - a kromoszómák felfedezése  
        -  a szív által gerjesztett elektkromos áram jeleinek felfedezése
        -  Olaszországban megépítik az első geotermikus villamos erőművet
        -  az Aspirin (acetilszalicilsav) piacra dobása a német Bayer gyógyszercégnél
1904 - Moszkva – Csendes óceán között megindul a transzszibériai vasút
         -  L.Guillet (fr) – rozsdamentes acél
         - amerikai W.Rubel – ofszetnyomás
         - Thomas Sullivan – teafilter New Yorkban (selyem, kézzel bevarrva)
         - Prokain hidroklorid alkalmazása helyi érzésteleníytésre
         - R.y Cajal spanyol orvos feltárja  a gerincesek idegrendszerének felépítését idegsejtek
           fogadnak és küldenek információkat
          - ultrahang használata az elsüllyedt hajók megtalálására (orvosi alkalmazása 1950-től)
1905  - Einstein (Svájc) – relativitáselmélet
          - Nettie Stevens amerikai biológus X és Y kromoszómák (az újszülött neme a férfi ivarsejttől függ)
          - első vérátömlesztés
          - első tengeralattjáró
1906 – automata zenegép Chicagoban
1877 – első hangfelvétel Th .Edison phonografja
        -  Will Keith Kellogy : kukoricapehely
1907 -  a kőzetek kormeghatározása rádióaktivitással
         - a volframszálas izzók bevezetése
1909 – Ole Evinrude norvég származású amerikai mérnök 3 évvel ezelőtt a csónakhoz motort
           szerelt, mostanra beindul a gyártás
         - Amerikában piacra dobják  az elektromos kenyérpirító gépet
         -  Amerikában elkezdik gyártani a gumival borított sportcipőt
         -  Leo Baekland amerikai vegyész előállítja az első műanyagot a bakelitot
 
1911 – Peruban az Andokban megtalálják az ősi inka uralkodók hajdani városát.
         - Angliában lyukkártyás adatrögzítő gépekkel végzik a népszámlálást
1912 – Németországban és Svájcban megépítették az első dízelmozdonyokat.
1912 – A. Wegener német meteorológus elmélete szerint  több tízmillió évvel ezelőtt a kontinensek egyetlen összefüggő őskontinenst alkottak (Pangea)
1912 – a Budapesti Állatorvosi Főiskola járványtani laboratóriumának megalapítása – a világon elsők közt állítják elő a sertéspestis elleni szérumot.
1913 - Charles Fabry fr. fizikus a sztratoszférában felfedezi az ózonréteget, amely elnyeli a Nap káros ultraibolya sugárzásának jelentős részét.
1914 – megnyitják a Panama csatornát (64 km) – 1880- ban kezdték 9 év múlva több évig szünetelt az építkezés járványok és pénzhiány miatt
1914 – megkezdődik a Balaton tudományos kutatása
1915 – a tengeralattjárók bevetése a háborúba előzmény:
 1620 – C. Drebbel (hollnand) Temze vizében 20 embert szállított 20 m mélyen fából készült „tengeralattjáróján”
1775    – „teknősbéka” – egyszemélyes  „tengeralattjáró”már katonai célra készült – akna elhelyezésére
1870 – önhajtós torpedó rakéták
1916 – Irakban feltárják Úr városának temetőjét a sumér királyok sírhelyét
1917 – Dr Shinobu Ishihara japán szemész kifejleszti a színvakságot kimutató teszteket (piros-zöld pontok, stb)
1917 – Willem de Sitter holland csillagész szerint tágulóban van a világegyetem.
         - az amerikai C. Birdseye felismeri hogy fagyasztással tartósíthatók az élelmiszerek.
1918 – Bloch és Abraham (fr) a bináris rendszeren alapuló számítógép születése (minden számot egyesek és nullák sorozatai írnak le)
1918 – a német hadsereg beveti a 120 km messzire hordó ágyúkat („Kövér Berta)
1918 -  Eistein relativitáselmélete beigazolódik (a nagy tömegű objektumok „görbítik a teret” (napfogyatkozáskor megfigyelték, hogy a Nap melletti csillagok fénye elhajlik
1921 – Einstein fizikai Nobel díjat kap
1922 – Luxor mellett megtalálják Tutanhamon egyiptomi uralkodó sírhelyét
1923 – a tuberkolózis oltóanyagának kifejlesztése – BCG oltás
1924 – Olaszországban Milano és Varuse között 48 km-es autósztráda épült
1924 – az első Magyar Rádió kisérleti műsorszórása
1924 – Amerika – eldobható papírszsebkendő
1924 – orvosi Nobel díj Willem Einthovennek,, aki kifejlesztette az elektrokardiográfot
1925 – a televízió megszületése John Loggie Baird skót feltaláló : mozgóképek továbbítása a
            levegőn keresztül
1925 – Kabay János szabadalmaztatja a zöld máknövényből morfint előállító eljárását
1927 – a vastüdő feltalálása (légnyomás csökkentése-növelése kényszeríti a tüdő tágulását, segíti a légzést)
1928 – A. Fleming felfedezi a penicillint
1930 – A. Douglas amerikai régész a fatörzs évgyűrűiből határozza meg az adott fa korát, és következtetni tud az egyes évek meteorológiai eseményeire.
1930 – USA Dr Vannevar Bush hatalmas elektromechanikus számológépet épít
1931 – az első elektronmikroszkóp megszerkesztése előzmény: 1560 szemüvegkészítők a holland Hans és Jensen több lencsét helyezett egymásra, ez jobban nagyított. Ezekből lettek  az összetett mikroszkópok
1932 – J. Cockrofrt brit és E. Walton ír fizikusok részecskegyorsító segítségével kettéhasították egy lítium atom magját, amely ennek következtében héliummá alakult.
1934 – Dallos József magyar szemorvos feltalálja a szem egyéni alakját követő üveg kontaktlencsét.
1938  – Bíró László feltalálja a  golyóstollat
1938 -   vízre bocsátják a világ leghatalmasabb óceánjáró luxushajóját, a Queen Elizabethet
  - felfedezik a tapadásmentes műanyagot, amit teflonnak neveznek.
  - a svájci Nestlé előállítja az első instant kávét
  - a Mexikói öbölben megindul a kőolajtermelés a tengerfenékről
  - a kutatók észreveszik, hogy a légkörben emelkedik a szén-dioxid szintje a gépkocsik elterjedésében látják ennek okát.
  -  a német Otto Hahnnak először sikerül atommaghasadást előidézni Lise Meitner miután Otto Hahn-tól megkapta a kísérletei során felvett jegyzőkönyveket, bejelentette, hogy a radioaktív uránium atommagjai szabad neutronok felszabadulása közepette felhasadnak Kiszámította, hogy a folyamat során milyen hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. A náci Németországból Svédországba menekül. Visszautasítja az atombomba kifejlesztésében való szerepvállalást.
1939 -  Albert Einstein levelet ír Roosevelt amerikai elnöknek az atombomba megvalósíthatóságáról.
  -  egy véletlen robbanás során felfedezik a polietilént.
1939 – a New-Yorki világkiállításon bemutatják a nejlon anyagot, DuPont vegyipari cég megkezdi a piaci árusítását
1940 – Amerikában folynak az atombomba kifejlesztésének kísérletei
  – Franciaországban egy barlangban feltárják a történelem előtti (ie. 15 000 év) legjelentősebb művészeti emléket a Lascaux-i festett barlangrajzokat és vésett képeket
  - Amerikában egy étteremben fotocella működtet egy önműködő ajtót
   – az oxfordi egyetem két tudósa felfedezi, hogy a penicillinből gyógyszer készíthető
   – Györffi István szemorvos először készít műanyagból kontaktlencsét
1941 – Konrad Zuse német mérnök bemutatja digitális számítógépét a ZuseZ3-at