Az enciklopédiák vagy lexikonok az emberi tudás írásos, a fogalmakat valamilyen rend szerint tárgyaló gyűjteményei.A „lexikon” és az „enciklopédia” is nemzetközi szavak, mindkettő görög-latin közvetítéssel került a világ nyelveibe. A kettő mára azonos fogalmat takar, a jelentésük és a műfaj története alapján azonban tehetünk finom különbséget: a lexikon végső soron a görög lexisz „szó” jelentésű szóból eredeztethető, jelentése voltaképpen: „szavak gyűjteménye, szójegyzék, szótár”, az enciklopédia viszont a görög enkükliosz paideia (εγκύκλιος παιδεία: „általános, mindenre kiterjedő oktatás”) kifejezésből ered, abból olvadt össze egyetlen szóvá.
Az enciklopédiák tehát ennek megfelelően a tudomány (vagy egy tudományterület) egészét kívánják felölelni (régebben gyakran hierarchikus rendben, az összetartozó témákat egymás mellett tárgyalva, lásd tezaurusz), míg a lexikonok nemritkán csak kisebb tartomány tárgyalását tűzik ki célul, a fogalmakat pedig betűrendben közlik, ahogyan elődeik, a szójegyzékek. Mióta legújabban az enciklopédiák is többnyire betűrendben adják a fogalmakat, a különbség szinte teljesen elhalványult, a két megnevezést szinonimaként használják, legfeljebb az etimológiával megtámogatott jelentéskülönbség alapján válogatnak egy-egy mű célja szerint, az enciklopédia elnevezést az átfogóbb, általánosabb célú munkákra, a lexikon megjelölést főként a specializáltabb gyűjteményekre tartva fenn, de messze nem teljes következetességgel.
A két megnevezés alkalmazásáról annyi azonban elmondható, hogy míg az általános, átfogó jellegű munkák némelyike a „lexikon” nevet viseli (A Pallas nagy lexikona, Tolnai Világlexikona), addig a részterületekkel foglalkozó művek meglehetősen ritkán neveztetnek enciklopédiának (a Néprajzi lexikon és az Orvosi lexikon lexikon, nem Néprajzi/Orvosi enciklopédia stb.). Az enciklopédiák között viszont van speciális célra vagy olvasókörnek szóló (zsebenciklopédia, gyermekek enciklopédiája), és olykor nevükben is vállaltan külön figyelmet fordítanak az egyetemes tudás mellett egyes nemzetek/kultúrkörök tudására (a Nagy szovjet enciklopédia a szovjet világra, az Encyclopaedia Britannica az angolszász kultúrkörre).
A rómaiak nevezték először encyclopediának a Marcus Terentius Varro készítette összefoglaló munkát, a Disciplinae-t 9 kötetben (i. e. 30-ban).
A középkori gondolkodók úgy gondolták, hogy lehetséges az tudományok teljes anyagának megismerése egy emberi elme számára, ezért ők abban a szellemben írták enciklopédiáikat, hogy tankönyv, útmutató legyen, átfogó munkaként, elejétől a végéig elolvasásra szánva. Sevillai Izidor Etymologiae munkája 20 kötetben foglalta össze kora tudományát a 6. században. Izidor kora egyik legműveltebb egyházi vezetője volt, hitte és vallotta, hogy mindenkinek biztosítani kell a tanulás lehetőségét, hogy a műveltség mindenkinek jár, több nyelven beszélt, tanult tudós volt és nevelő. Szelleme a mai modern korban is elkísér: őt választották az Internet védőszentjének.
Vincent de Beauvais 1250 körül befejezett hírneves művének címe: A nagyobb tükör. A hét szabad művészet – grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, zene és asztronómia – adta a témaköröket az ilyen munkákban.
Francis Bacon (1620) Instauratio Magna címmel akarta összefoglalni kora tudományát, de soha nem készült el vele. Bacon neve az empirizmus kapcsán ismeretes, és ettől kezdve a tudományosságban a megfigyelés, a tapasztalás lesz a kutatási módszer és ez egy új tudományosságot, gondolkodást teremt: a tudományok ettől kezdve már nem a teológiai tudományok, a hit szolgálói, kiegészítői. A tudományok rohamos fejlődése új enciklopédiák születését hozza.
Alsted 1630 körül még így gondolkodik enciklopédiája célkitűzéséről: „mindannak módszeres megértése, amit az embernek élete során meg kell tanulnia”. Apáczai Csere János 1653-ban Magyar Encyclopaedia, azaz minden igaz és hasznos bölcsességnek szép rendbe foglalása és magyar nyelven világra bocsátása címmel írta összefoglaló munkáját és ez az első magyar enciklopédia.
Antoine Furetière 1684-ben Kísérlet egy egyetemes szótár megteremtésére címen jelentette meg művét, mely évtizedeken keresztül nagyon keresett kézikönyv lett, a "mindent tudás" tára.
1728-ban Ephraim Chambers
Cyclopaediá-ja
még annak a meggyőződésnek a fényében íródott, hogy lehetséges az
emberi tudás egyetlen elmében való egyesítése, és megtanulható az
egész. Munkája meghatározó, egyrészt azért, mert tématérképet készített
és ezt a későbbi enciklopédia-készítők is átvették, másrészt mert az ő
enciklopédiája az első angol nyelvű, a korábbiak általában latin
nyelvűek voltak – ebből a szempontból az Apáczai féle is különlegesség.
Az Encyclopédie, ou dictionnaire raisonné des sciences, des arts et des métiers („Enciklopédia, avagy a természettudományok, a bölcselet és a mesterségek magyarázó szótára”) című munkát1751 elején kezdték el publikálni Franciaországban, utolsó kötetei pedig 1722-ben láttak napvilágot.
A több mint húsz éven át (1751–1777 között) megjelentetett, 32
kötetes Enciklopédiának 21 kötetét teszi ki szöveg: több mint 70 000
szócikk található benne az asparagustól a zodiacig. A fennmaradó 11 kötet szépen metszett képeket tartalmaz, amelyek a szócikkeket illusztrálják.
Az Encyclopédie a francia felvilágosodás jelentős teljesítménye, amelynek célja, Diderot szavaival „a közgondolkodási mód megváltoztatása” volt, az ismeretek terjesztése és a kritikus gondolat fejlesztése révén.
Az Encyclopédie kollektív munka volt, „irodalmárok, írástudó
emberek társaságáé”, írták a címoldalon. Mire az utolsó kötet
megjelent, több mint 140 ember volt a kötet írója-szerkesztője.
Ugyanebben a szellemben ma is létezik egy társaság: olyan önkéntes
fordítók csapata, akiket érdekel a felvilágosodás szelleme, és akik
hisznek abban, hogy van értéke, értelme annak, hogy az Encyclopédie
szócikkeit ingyen hozzáférhetővé tegyék az angol nyelvű olvasók számára
(l. a külső hivatkozásokat). Bár ők valószínűleg nem fogják mind a
70 000 szócikket lefordítani, a projekt nyitva áll mindenki előtt, és
ma is folytatódik.
Az első szerkesztő, D’Alembert a befejezés előtt kilépett, s az
utolsó kötetek kizárólag Diderot munkái. A felvilágosodás számos
nevezetes alakja részt vett a szerkesztésben, írásban.
Az enciklopédia írói – a felvilágosodás központi gondolatával
összhangban – úgy gondolták, hogy a művel lerombolják a babonákat, és
kaput nyitnak az emberi tudáshoz. Franciaországban azonban vihart
kavart vallási türelme miatt. Dicsérte a protestánsokat és kritizálta a
katolikus dogmát, ezért a teljes művet betiltották, de mivel az ügynek
voltak magas körökben pártfogói, folytatták a munkát, és az újabb
köteteket titokban juttatták el az előfizetőkhöz.
Az enciklopédia a korabeli műszaki ismeretek gyűjteménye is volt,
amely a hagyományos kézműves mesterségeket és azok eljárásait is leírta.
Ma már a világ legnagyobb enciklopédiája nem nyomtatott könyvsorozat, hanem a világhálón online szabadon szerkesztett Wikipédia, ami a világ minden kultúrnyelvén folyamatosan, öntevékeny szerkesztők munkája révén készül, és percenként gazdagodik. Az angol nyelvű Wikipédia szócikkeinek száma kétmillió fölött van.
A magyar Wikipédia jelenleg közel 200 000 szócikket tartalmaz.
Modern magyar általános lexikonok Magyarországon:
* Új Magyar Lexikon, 8 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961–1972
* Mindenki lexikona, 2 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974
* Alapismereti lexikon, 1 kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1988
* Alapismereti Kislexikon, 1 kötet, Budapest, Novotrade Rt., 1988
* Akadémiai Kislexikon, 2 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990
* Magyar Larousse Enciklopédia, 3 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1991-1994
* Cambridge Enciklopédia, 1 kötet, Budapest, Maecenas Könyvkiadó, 1992
* Officina Egyetemes Lexikon, 1 kötet, Budapest, Officina Nova, 1994
* Britannica Hungarica Világenciklopédia, (az Encyclopædia Britannica magyar kiadása), 18 kötet,
Magyar Világ Kiadó Kft., 1994–2001
* Larousse Enciklopédia MEMO, 1 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1995
* Magyar Nagylexikon, 19 kötet, Budapest, Akadémiai Kiadó, Magyar Nagylexikon Kiadó Rt., 1993–2004
* Who is Who Magyarországon Enciklopédia /Svájc/
* Általános Kislexikon, 2 kötet, Budapest, Magyar Nagylexikon Kiadó, 2005