Hatvan éves a KGST (azaz röviden az apropóról):


Röviden az autókról:

CSAJKA – GAZ 13
A GAZ (Gorkovszkij Avtomobil Zavod - gorkiji autógyár) 13-as Csajkát, magyarul Sirályt 1959 és 1981 között gyártották. A szovjet autógyártás egyik büszkesége volt, 1958-ban a Brüsszeli világkiállításon debütált. Összesen 3.179 darab készült belőle háromféle változatban (limuzin, kombi és kabriolet), az átlagemberek számára tehát gyakorlatilag elérhetetlen volt. A karosszéria formája néhány apró módosítástól eltekintve kísértetiesen hasonlít a Packard Four Hundred ’55 és ’56 között gyártott amerikai autókéra. Motorja 5,5 literes V8-as, amely 3 sebességes automata váltón át mozgatja a nem a legendás Suzuki-vékony lemezekkel körbebástyázott tekintélyes testet. Ennek az 1977-ben gyártott Csajkának az egyik érdekessége, hogy töretlen, és az új fényezés mögött mind a motortérben, mind a csomagtartónál láthatóak még az eredeti alapozó nyomai, és papírcímkék. A motor szintén eredeti, nem volt felújítva. A belső tér kárpitjai ellenben felújításra kerültek. A gyűjtök körében is nagy becsben álló luxus-limuzin a példaképül szolgáló, a szivárvány majd minden színében pompázó amerikai „rokonával” ellentéten többnyire fekete színben készült, mint a mienk, de elvétve akadt belőle két színre fényezett és fehér is. A Made in Hungária filmben ez az autó is szerepet kapott az autóparkunkból.

EMW 340
Amikor a második világháború után kettészakadt Németország, a szocialista érába tartozó NDK az Avtovelo irányításával EMW néven folytatta a BMW-k gyártását. Így a BMW 326-os is „újjászületett”, módosított hűtőmaszkot terveztek rá, más belső órákat használtak és EMW 340 néven egészen 1956-ig, a Wartburg megjelenéséig gyártották. Összesen 21.915 darab készült különféle motor- és karosszéria változatokkal Eisenachban. Létezett belőle limuzin, kombi és furgon, majd később EMW 342 néven egy extra nagy csomagterű limuzin változat is. A most bemutatásra kerülő EMW 340-est 1952-ben gyártották, 1971 köbcentis motor hajtja, amelyből 55 lóerőt préselt ki a gyár. Az autó egyébként szerepelt a The Company (a CIA filmje) című három részes filmsorozatban is.




IFA FRAMO
Ebben a FRAMO V901/2HP jelű teherautóban, amely 1965-ben készült a klasszikus 3 hengeres, kétütemű Wartburg 900 köbcentis 28 lóerős motorja dobog, amely 80km/órás csúcssebességet ért el fénykorában. A típust 1954 és 1957 között gyártották, tengelytávját az előző V901/1-es típushoz képest 10 centiméterrel megnövelték és az üzemanyagtartályt is megnagyobbították. Motorja és elektromos rendszere a korabeli Wartburg gépkocsiéval megegyezik, továbbá az utastérben sok apró elem is egyezést mutat. 1957 után már Barkas V901-nek hívták, majd nem sokkal később megjelent a nálunk is nagy példányszámban eladott Barkas B1000-es széria. A nemrég hazánkban forgatott The Depth című filmre lett elkészítve, és több jelentben játszott a filmben.




MOSZKVICS 407
A Moszkvics 407-es típus 1958 és 1964 között készült a 402-es utódjaként, amely még az Opel oldalszelepelt motorját hadizsákmányként örökölte. 1958-ban a Brüsszeli autókiállításon aranyérmet szerzett a karosszéria, amely nagyban hozzájárult a szovjet autók külföldi exportjához. Még 1600 köbcentiméteres dízelmotorral is árulták Nyugat-Európában, igaz a motort Belgiumban szerelték a karosszériába. A cég autója 1959-ből való és 1357 köbcentiméteres négyhengeres, 45 lóerős, felülszelepeltoldalvezérelt motor hajtja. Gyári adata szerint 115 km/óra végsebességre képes az autó és 35 másodperc alatt érte el a 100-as tempót. A fékek hidraulikus működtetésűek, igaz még egykörösek. Első civil gazdája bizonyos Kovács János volt 1965-ben, előtte hat évig állami tulajdonban használták. A Szabadság, szerelem filmben rendőrautót játszik.


POBEDA – GAZ M20
A POBEDA (magyarul: Győzelem) a középszintű állami vezetők, TSZ- elnökök, pártitkárok autója volt az ötvenes években. De híres arról is, hogy ez volt az az autó, amely, ha megállt a ház előtt, mindenki rettegni kezdett. Igen, az AVÓ (a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya) szolgálati kocsijáról beszélünk! Ez az autó is állami tulajdonban volt, mígnem eladósorba került. Ekkor megvette az akkori sofőrje, és napi használatban járt vele. Cégünkhöz már közvetve - harmadik tulajdonostól – került, de alig kellett rajta valamit restaurálni. Kapott új színt (a Szabadság, Szerelem c. film kedvéért feketét), új belső kárpitot, és itt-ott kicseréltünk egy-két kopott alkatrészt. A motorja ennek az autónak is oldalszelepelt, 2100 köbcentiméteres és 50 lóerőt teljesít. Pörgetni tilos, mert hamar az út szélén hagy minket, ha besülnek a szelepek! Így csak óvatosan a gázzal! Ez az autónk is szerepelt a Szabadság Szerelemben, a CIA regényében és számos hasonló korabeli alkotásban.


SKODA FELICIA
A Feliciát 1959-ben kezdték gyártani Mladá Boleslavban. Összesen 14.863 darab készült belőle 1964-ig. Ez elején kisebb motorral, mindössze 1089 köbcentiméteres blokkal gyártották, amely 50 lóerős teljesítményre és 128km/órára tudta felgyorsítani a Feliciát. Később a Felicia Super már 1221 köbcentiméteres motorja 55 lóerőt tudott, így 2 km/órával nagyobb sebességet érhetett el. A cég autójában a kisebb motor található, 1961-ben gyártották és teljesen fel lett újítva. A váltója furcsa módon fordítva működik, jobbra fent van az 1-es sebességi fokozat. Keménytető és vászontető is az autó tartozéka. Ha felkerül a keménytető, amely teljesen gyári, akkor igazi coupe érzetünk van az amúgy nem túl tágas belső térben. Az autó a Made In Hungária film egyik főszereplő autója volt a forgatáson – ebbe „ugrik bele” az egyik színész és filmbéli kedvese a házibuli helyszínéül szolgáló emeleti lakásból -, a végén nem törték össze, az csak imitáció volt.


SzMZ
SzMZ – máshogy nevezve az orosz Velorex. Úgy tudjuk, hogy csak ez az egy van belőle az országban, és csak kevés megmaradt példány lelhető fel belőle a világon. Az SzMZ a Szerpuhov Motor Zavod rövidítése, amely Moszkva mellett 70 kilométerre található. 1958-tól itt gyártották az orosz rokkantkocsikat, amelynek számos változata létezett. Motorja IZS 350-es, amely az IZS Planeta motorkerékpár, amúgy 1 hengeres blokkja. Négyfokozatú motorkerékpár váltó és egy irányváltó viszi át a 15 lóerős teljesítményt a kerekekre. A cég autója 1958-ból való és igen hiányosan került hozzánk, amelyet korabeli fényképek és interneten fellelt adatok alapján sikerült restaurálnunk. Egy-két apróságtól eltekintve az autót sikerült eredetire visszaállítanunk.


TRABANT 500 kombi



Az 500-as sorozatot 1960 és 1963 között gyártották az NDK-ban, 499 köbcentiméteres motorja a kerek 20 lóerőt, teljesen szinkronizált váltón át az első kerekeken juttatta el az útra. Maximális sebessége 95 km/óra volt. Az autót az elmúlt hónapokban újítottuk fel, nemrégen lett készen. Nagyon jó restaurációs alap volt, tulajdonképpen kevés dolgot kellett a karosszériáján kijavítani, amely még fémből áll.








VELOREX
A Velorex neve a „Velocipéd” (kerékpár) és a latin „rex” (király) szavak összetételéből származik, vagyis ez a „Kerékpárkirály” személyesen. Az Oskar prototípusa 1943-ban készült el Csehországban, mely még leginkább kerékpár alkatrészekből állt. Ezeket folyamatosan cserélték le motorkerékpár alkatrészekre és 1945-ben gyártották le belőle az első sorozatot különféle motor kombinációkban. 1950-től kezdődött a sorozatgyártás, az első évben 120 darabot gyártottak a Velorex-ből. 1963-ban nagy változások voltak a gyárban, ebből a szériából került ki az most bemutatandó 1966-ban gyártott VELOREX 350-es is, amely teljes restauráláson esett át műhelyünkben. A Jawa 350-es motor két hengeres, kétütemű. Maximálisan 85 km/óra sebességre képes – vezetési élménye páratlan.


VOLGA M21
Az M21-es tervezése Sztálin halálának évében, 1953-ban kezdődött és 1957-től árusították hazánkban. Az első sorozatú Volgák még vízszintes hűtőrácsot kaptak egészen 1959-ig, majd felváltotta a függőleges hűtőrács a második generáción. Végül a harmadikon további változtatásokat eszközölve 1961 decemberétől egészen 1970-ig, amikor az M24-es Volga végleg leváltotta a klasszikus formát. A Volgákat is exportálták Nyugat-európába Belgiumon keresztül, ezekbe a modellekbe is építettek dízel erőforrásokat. Az OldRent Volgája késői gyártású, 1969-ből való. Teljesen felújításon esett át, de kevés
alkatrészt kellett csak kicserélni, mivel igen jó, eredeti állapota volt. A szarvas az elején nem gyári, hiszen 1961 után már nem került fel ilyen embléma a Volga motorháztetejére, de ettől eltekintve az autó eredeti restaurálást kapott. Talán mondani se kell, hogy ez az autó is szerepelt a Made In Hungária című filmben.


WARTBURG 312 DELUXE
1955 októberében elkészült az első „púpos” Wartburg még EMW 311 néven. Mire sorozatgyártásra került már a Wartburg 311 nevet kapta. 1962-ig 900 köbcentiméteres motor hajtotta, majd a 353-as modell bevezetéséig a megnövelt 45 lóerős 1000-es motor építrtték be. Sokféle karosszériával gyártották, volt belőle limuzin, négyüléses kabriolet, roadster más néven sport coupé, pickup, kombi és camping változat is. Ez az autónk is kiváló restaurációs alap volt,  alig újítottunk fel valamit rajta. 1963-as gyártású, DeLuxe, azaz luxus verzió. A karosszéria csak új fényt kapott és belső kárpitot cseréltünk rajta. A motorja sajnos nem eredeti, a későbbi modellből való, amelyet valamikor a hetvenes évek végén alakított át rajta az akkori tulajdonosa.




ZIM – GAZ 12
Zavod Imenyi Molotov – ZIM. 1950-ben kezdték el gyártani a szovjetek a Pobjeda padlólemezének meghosszabbításával és a motorjának megnövelésével a ZIM limuzint. 3500 köbcentiméteres hat hengeres, 90 lóerős motorja maximum 120 km/órával repítette a monstrumot fénykorában. Egészen 1959-ig gyártották, összesen 21.527 darabot, amikor a GAZ 13 Csajka átvette a szerepét. Sajnos a mi ZIM-ünk nem ennyire fess képet mutat, mivel Ukrajnából származik. Már alig maradt benne gyári elem. A motor és a váltó a korai Volga M24-esből, a kapcsolók Ladából származnak. Amúgy az 1954-es ZIM-hez van egy komplett alvázunk, eredeti motorral és váltóval, amelyet a jövőben teljesen felújítunk. Így a két autóból egy teljesen eredeti alkatrészekből álló klasszikus szovjet limuzin készül majd. Filmes karrierje egyébként ennek az autónak is van, szintén játszott a Szabadság Szerelemben, a CIA regényében és további alkotásokban is.