A Kiscelli Múzeum/Fővárosi Képtár barokk tereiben nyíló kiállítás a papír alapanyagú kereskedelmi csomagolás történetét mutatja be. A színes csomagolópapírok, árucímkék, nyomott mintás papírzacskók és dobozok formátumának és nyomdai dekorációjának változatait a kezdetektől az 1990-es évekig követi végig a kiállítás, a Kiscelli Múzeum gyűjteményén kívül több múzeum és magángyűjtők anyagából válogatva. Emellett kitérünk a jelenkori papírcsomagolással kapcsolatos környezetvédelmi dilemmákra is. Egy rövid animációs filmben megidézzük a természetben lebomló papírt, és bemutatunk néhány olyan „öko” csomagolóanyag tervet és kortárs tervezők, egyetemi hallgatók által megálmodott munkát, amelyek irányadóak lehetnek az új évezredben.
| 
Az eddig együtt még sosem látott műtárgyakat komoly muzeológiai módszertannal feldolgozó, a fiatal alkotók révén a friss vizuális trendekbe illeszkedő, s a napi környezetvédelmi problémákra is reflektáló, magyar és angol nyelvű kiállításunk látványterveit a Magyar Képzőművészeti Egyetem másodéves látványtervező hallgatói készítették.
A kiállítás kurátora B. Nagy Anikó művészettörténész.
| A kiállítás történeti részében a kis cégek egyedi tervezésű dekorációi és a nagyobb hálózatok – így a Stühmer vagy a Pick – teljes tárgysorozatai is szerepelnek. Mára elfeledett termékek emlékezetes csomagolásától kezdve egészen a közelmúltból még talán ismerős, az államszocialista dizájnt képviselő darabokig különleges papíranyagokkal találkozhatnak a kiállításra látogatók. A 19. század hatvanas éveitől kibontakozó, majd a 20. században a konzumfelületeket szinte teljesen beborító grafikai alkotások divatérzékeny, friss képi világa a kezdetektől fogva a puszta használaton túl, fontos kultúraközvetítő eszköz volt. A 19. század utolsó évtizedeit az akkoriban eluralkodó csomagolás őrület okán „papírkorszaknak” is nevezték a kortársak. Az egyedi grafikai technikákkal készült, néhány esetben megvalósulatlanul maradó csomagolástervek között bemutatjuk Helbing Ferenc, Jeges Ernő, Lukáts Kató, Darilek Harry, Kaesz Gyula és Kozma Lajos műveit. |
