A Magyar Szín-Játékos Szövetség nyolcadszor rendezi meg a Magyar Művek Szemléjét,

2001-ben a Szabad Színjátszásért Egyesület tagsága úgy döntött, hogy első elnöke, Uray György emlékének szenteli a korábban kétévente, majd 2008-tól évente megrendezésre kerülő Magyar Művek Szemléjét. A Szemle célja 10 év óta ugyanaz: ösztönözni a játszókat, hogy a külföldi szerzők mellett tűzzék műsorra magyar írók műveit, és felmérni, milyen mértékben van jelen a hazai – főként a kortárs – drámairodalom az öntevékeny színjátszásban.

A Szemlén szándékunk szerint részt vehet - határainkon belülről és túlról - bármely felnőtt-, vagy diákszínjátszó öntevékeny (alkalmi vagy állandó) együttes olyan prózai, verses vagy mozgásra épülő előadása, amely magyar szerző műve, vagy annak feldolgozása alapján készült (magyar műnek tekintjük az együttes valamely tagja, rendezője által írott vagy összeállított szövegkönyvet is).

A Magyar Művek Szemléje egyben a Magyar Szín-Játékos Szövetség minősítő fesztiválja.

A legutóbbi Magyar Művek Szemléjére érkeztek társulatok Bajáról, Székesfehérvárról, Aszódról, Bugyiból, Gyöngyösről, Dunaújvárosból és a határon túlról, a Vajdaságból, illetve Romániából. A korábban bemutatott szerzők névsora is impozáns és jelzi a kortárs szerzők iránt megnövekedett érdeklődést: – a teljesség igénye nélkül – Nemes Nagy Ágnes, Garaczi László, Zalán Tibor, Kárpáti Péter, Pilinszky János, Tasnádi Csaba, Molnár Ferenc, de láttuk már Madách Ember tragédiáját, sőt, az Antigone musical feldolgozását is a Szemlén.

Az ez évi Szemle minden eddiginél színvonalasabbnak ígérkezik. Érkeznek amatőr, nemhivatásos és független társulatok az ország minden tájáról Nagykállóból, Celldömölkről, Pécsről, Egerből, Budakesziről, Jászfényszaruról, Vecsésről, Gyönkről, Lovásziról és természetesen Budapestről is. Bemutatásra kerülnek majd klasszikusok (Hagymási Imre ferencesrendi tanár iskoladrámája, Vörösmarty Mihály), félklasszikusok (Balázs Béla, Herczeg Ferenc, Török Rezső) kortárs szerzők (Háy János, Horváth Péter, Varró Dániel, Spiró György, Szakonyi Károly), rendezők saját művei (Jancsó Sarolta, Jónás Péter, Cziczó Attila), olyan rangos társulatok produkciójában, mint például a budakeszi Kompánia Társulat, celldömölki Soltis Lajos Színház.

Hisszük, hogy a Magyar Művek Szemléjének is van szerepe abban, hogy a magyar, különösen a kortárs szerzők művei „divatba jöttek” az öntevékeny színjátszók körében.

Hiszünk abban is, hogy az öntevékeny színjátszás része a magyar színházi- és szellemi életnek és kiemelkedő előadásai szűkebb pátriájukon túl is érdemesek a közönség és a szakma figyelmére - noha az alkotók, a játszók nem hivatásszerűen végzik művészi tevékenységüket.

Nagy András László
http://szin-jatekos.hu/index.php