2010-ben tíz nagyobb tematikus blokk köré csoportosítva rendezik meg a Múzeumok Őszi Fesztiválját, melyhez hagyományosan idén is csatlakozott a Néprajzi Múzeum. Többnapos rendezvények, soha nem látott terek megnyitása a látogatók előtt,  koncertek, családi hétvégék és rendhagyó tanórák várják a látogatóbarát múzeumba térőket október elejétől november közepéig.


Ez alkalommal a múzeum auláját kitöltő száz négyzetméteres óriásrajzot és montázst szeretnénk készíteni, Gyökerek és tovább címmel, melynek témája Magyarország gyerekszemmel. Kíváncsiak vagyunk, hogy az iskoláskorú gyerekek mit szeretnek hazánkban, mit tartanak olyan értéknek, mely a jövő számára megőrzendő.

Megkérjük látogatóinkat, hogy hozzanak magukkal olyan kisméretű (A/5 lapnál nem nagyobb) képet, fotót, előre elkészített rajzot, kisméretű tárgyat, amely számukra fontos, érdekes, szép vagy élményt adó dolgokat ábrázol. A program során a rajzeszközöket a múzeum biztosítja.


Ez alkalommal a múzeum auláját kitöltő száz négyzetméteres óriásrajzot és montázst szeretnénk készíteni, a diákok által megfogalmazott gondolatok megjelenítésével, Én és a világ címmel. Témája: „nekem ez a fontos, én ezt gondolom másképp, én ezen javítanék”.
Kíváncsiak vagyunk, hogy az iskoláskorú gyerekek mit tennének, hogy a világ élhető, biztonságos, mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító hely lehessen.
Megkérjük látogatóinkat, hogy hozzanak magukkal olyan kisméretű (A/5 lapnál nem nagyobb) képet, fotót, előre elkészített rajzot, kisméretű tárgyat, amely azokat a dolgokat ábrázolja, melyeket felajánlanának a világ élhetőbbé, jobbá tételéhez.


Az Élő népművészet című időszaki kiállításhoz kapcsolódó múzeumi óra és közös alkotás a népművészet hagyományos és modern forma- és mintakincsének felhasználásával, továbbgondolásával.
(Iskolai csoportok számára ajánlott, két egységből álló múzeumpedagógiai foglalkozás, melynek első eleme a kiállítást feldolgozó múzeumi óra, második eleme a csoport közös alkotása a téma megjelenítésével.)


Járva-kelve az utcákon naponta elmegyünk egy-egy épület, hivatal, múzeum mellett. Megszokott dolog. Észre sem vesszük.
A Néprajzi Múzeum állandó és időszaki kiállításain túl most kulisszatitkaiba is betekintést enged. Vajon hány tárgy szerepel a kiállításokon a raktárban őrzött közel 250 ezer műtárgyból és a hozzájuk köthető megannyi történetből? Kíváncsi ezekre?
A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében hat gyűjteményt mutat be a Néprajzi Múzeum az érdeklődőknek. A látogatók előtt megnyílnak a máskor zárt ajtók a pincétől a padlásig. Ígérjük, rendkívül izgalmas élményben lesz részük!


A több mint 260 filmet és videoprogramot őrző gyűjtemény először nyílik meg a nagyközönség előtt. Bemutatjuk egyedülálló mozgókép- és a technikatörténeti gyűjteményünket, korábbi eszközöket, filmkamerákat, magnetofonokat és vágóasztalokat, valamint a modern nonlineáris utómunkarendszert. Megismerkedhetünk a néprajzifilm-archívum használatával, amely a könyvtár három számítógépén érhető el. Az élményeket fokozhatjuk a Fába szorult lélek című film megtekintésével.


A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben található tárgycsoportok közül kiemelt figyelmet kaptak a nyergek; ez a tárgy jellegéből és „népszerűségéből” adódott, valamint a 2002-ben megrendezett Nyeregbe! című kiállítás apropóján is. A nyergek megfelelő raktározását szintén az elmúlt években oldotta meg a Néprajzi Múzeum: az épület padlásterében kialakított klimatizált térben kapott helyet a múzeum közel százharminc darabos, magyar és nemzetközi nyergekből álló kollekciója. Az érdeklődők itt megtekinthetik, hogy milyen a tiszafüredi, a szamár- vagy a párnanyereg, hogy milyen is az a furmányos nyereg, a nemes, a priccs-, a baskír, a kirgiz vagy a japán nyereg, vagy az arab nyereg párductakaróval.


Az Etnológiai Archívum két gyűjteményébe tekinthetünk be. A kéziratgyűjteményben a magyar néprajztudomány értékes gyűjtéseit, kéziratait tárjuk a látogatók elé a 19. század végéről, melyek Jankó János, Herman Ottó, Kálmány Lajos, Xántus János nevéhez fűződnek. A képarchívumban festőművészek, grafikusok, rajztanárok (Bokros Ferenc, Pethelyi Gyula, Szinte Gábor, Szinte László, Cselényi Károly, Hende Vince, Telegdy Árpád, Huszka József, Makoldy József, Csete Balázs) alkotásait nézhetjük meg, melyek templomokat, haranglábakat, kolostorokat és templomi berendezéseket ábrázolnak, dokumentálva kulturális örökségünk fontos helyszíneit, épületeit, tárgyait.


A Néprajzi Múzeum fotógyűjteményének történeti anyaga elsősorban a vidéki, falusi élet helyszíneit, eseményeit mutatja be a 19. század végétől napjainkig. A gazdálkodás, a mindennapi élet, valamint a közösségi és egyéni ünnepek pillanatait fényképezték a néprajzkutatók, dokumentum- és amatőr fotósok (akkoriban még fekete-fehér felvételeken), de gyakran vásároltak a szakemberek helybeli fényképészektől is, így a hivatásos mesterek képeiből is igen tekintélyes mennyiség került a múzeum birtokába. Jelenleg 340 ezer kutatható képet őriz a gyűjtemény, melyekből tanulmányokhoz, publikációkhoz, családfakészítéshez és más célból is lehet rendelni, és további mintegy százezer darab felvétel vár leltározásra. A fényképeken rendkívül értékes információk rejtőznek – némelyik pótolhatatlan adatokat őriz: lebontott épületeket építenek újjá e felvételek alapján, szokásokat újítanak föl, vagy soha nem látott családtagokat fedezhetnek föl rajtuk az idelátogatók. Az egyedülálló adatbank adományozások és ajándékozások révén is bővül, hiszen az egyes családok birtokában lévő privát fotók adatai idővel „elvesznek”, elkopnak (már nem őrzi a családi emlékezet) – így ott fölöslegessé válnak –, míg ebben a gyűjteményben a kollektív emlékezet és a történeti kutatások értékes forrásaivá válhatnak. Megsemmisíteni, kidobni ezért nagy vétek lenne őket, hiszen a következő nemzedékek kutatói várják, keresik saját vagy szűkebb-tágabb közösségük múltját, s a feldolgozásban igen sok segítséget kapnak a fényképek felszínéről leolvasható adatokból. Várjuk az érdeklődőket, várjuk a „gazdátlan” fotográfiákat!


A textilrestaurátor-műhely látogatása, ahol felvetjük a fonalat és a szőnyegrestaurálás kérdését.


Különleges élményben részesülnek azok az érdeklődők, akik ellátogatnak a kerámiagyűjteménybe. Az élményt a „tengernyi” mennyiségű kerámia nyújtja, amit tovább fokoz a tárgyak által hordozott információk bősége. A Kárpát-medence területéről származó, közel 28 ezer darabból álló gyűjtemény mind mennyiségét, mind változatosságát tekintve egyedülálló a világon.
A kollekciót két hangsúlyos csoport alkotja: a reprezentációs tárgyaké, melyeknél a szépség és a látványosság mellett a hozzájuk tartozó információk is számtalan érdekességet tartalmaznak, valamint a használati, hétköznapi tárgyak csoportja. A fazekasmunkák mellett láthatunk üveg- és porcelántárgyakat is, valamint türelemüvegeket, amelyeknél az alkotó az üveg száján keresztül illeszti be a bent összeállított elemeket…


Milyen viszonyban vagyunk ma a környezetünkkel? Mennyire vagyunk ebben tudatosak? Hányféle értékrend határozhatja meg ezt a viszonyt? Mennyire volt fenntartható egy parasztgazdaság vagy más kultúrák gazdasága? Tudtak-e a környezetükkel harmonikusan együtt élni? Milyen fogyasztási szokásaik voltak? Mit hasznosítottak újra? Honnan jutottak hozzá javaikhoz? – Csak néhány lehetséges kérdés azok közül, amelyeket a múzeumi óra során igyekszünk körbejárni.


A vezetés során megmutatjuk az egykori Igazságügyi Palota pompás neoreneszánsz épületét és a múzeum megújult fogadótereit, frissen átadott „látogatóbarát” szolgáltatásait.


Szent Márton történetét a néprajzi műhely hagyományos szombati műhelyében idézzük fel. Elhangzik a legenda, elkészülnek a szereplőket ábrázoló bábok, végül a résztvevők el is játsszák a püspök történetét.
Lekvárdélelőtt: beszélgetés a gyümölcsök tartósításának hagyományos eljárásairól és mai gyakorlatáról – miközben őszi lekvárokat kóstolunk, lekvárrecepteket cserélünk.


Az Auer Szimfonikusok nevet viselő zenekar fesztiválzenekarként működik. Munkáját a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője, Kováts Péter hegedűművész irányítja, a felkészítésben pedig a Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola művésztanárai vesznek részt. A koncert a (M)ilyenek a finnek? – Finnország magyar szemmel című kiállításhoz kapcsolódik.

Műsor: Jean Sibelius: Finlandia, Erkel: Hunyadi László, nyitány, Csajkovszkij: Olasz capriccio, Liszt Ferenc: Les préludes
Vezényel: Kováts Péter


A Magyar Nemzeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum közös múzeumpedagógiai programja.
A két helyszínen a múzeumi gyűjtemények anyagára alapozva mutatjuk be a 19. század utolsó harmadának teljes társadalmi körképét Magyarországon. A Nemzeti Múzeumban a polgári és az arisztokrata, míg a Néprajzi Múzeumban a paraszti mindennapokba pillanthatnak be látogatóink múzeumi óra keretében. Előzetes időpont-egyeztetés szükséges a koltay@neprajz.hu vagy a bodnar@neprajz.hu e-mail címen, illetve a 473-2439-es telefonszámon.

További információ: Rónai Tánya, kulturális menedzser
Tel: 06 1 473 24 42
Mail: ronai@neprajz.hu