|
- 2013-09-08 -
Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében
kiállítás a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumában
Megtekinthető: 2013. április 6 – 2013. szeptember 15.
A Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös rendezésében „Távol az Araráttól – Örmény kultúra a Kárpát-medencében” címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, az örmény könyvnyomtatás 500. évfordulója alkalmából világszerte megrendezett kiállítások sorába illeszkedve.
1512-1513-ban egy Hakob Meghapart nevű nyomdász adta ki az első teljesen örmény betűkkel nyomtatott könyvet az Urbatagirk-et (Péntekkönyv). Bár az örmény írásos kultúra ismertetése a kiállításon hangsúlyos szerephez jut, a bemutatásra kerülő anyag szélesebb kulturális horizontot ölel fel. Az erdélyi örménység egyházművészeti kincsei és magyarországi közgyűjteményekből származó, örményekhez kapcsolódó értékes és ritka műtárgyak is bemutatásra kerülnek.
Az örmények a 17. század második felében telepedtek le nagyobb létszámban Erdélyben, a 18. század folyamán négy településen (Szamosújváron, Erzsébetvárosban, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen) voltak népesebb közösségeik. Településeiken értékes könyvtárakat, könyvgyűjteményeket őriztek, s olyan műkincseket hagytak hátra, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak nemcsak helyi szinten, de gyakorlatilag a tudományos közvélemény előtt is.
A kiállítás legrégebbi egyházművészeti tárgyai és könyvei 18. századi erdélyi örmény templomok gyűjteményeiből származnak, eddig nem szerepeltek egyetlen nemzetközi kiállításon sem. Ezekben a gyűjteményekben unikális kötetek – így a világ első örmény nyelven nyomtatott bibliája – is megtalálhatók, és a korabeli örmény nyomdászati helyek (Konstantinápoly, Velence, Róma, Marseille, Bécs, Trieszt, Szentpétervár, Amszterdam, stb.) majdnem mindegyikéből találunk itt kiadványokat. A kiállításon bemutatásra kerül például egy 1563-ban, Kis-Ázsiában készült örmény kéziratos himnárium (sáráknoc) is az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből.
|  | A tárlaton nem csak megismerkedhetünk az örmény kultúra alapjaival, valamint kisugárzásával,
hanem az is kiderül, hogy számos örmény származású, örmény felmenőkkel bíró neves személyiség gazdagította a magyar kultúrát.
| Ismeretlen örmény hölgy fényképe
20. század eleje
Szamosújvár, Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltár; Fotó: Tihanyi Bence - Bakos Ágnes |
Két aradi vértanú, dualizmuskori politikusok, és olyan kiváló művészek is, mint Hollósy Simon, kinek szuggesztív önarcképe a Magyar Nemzeti Galériából bemutatásra kerül, vagy Hollósy Kornélia érdemelnek említést. A kiállításon megjelenő híres örmény személyek portréit többek között Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Than Mór, Friedrich von Amerling festették meg. Bemutatásra kerül például Gróf Nákó Kálmánné Gyertyánffy Berta portréja is, a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből. A rendkívül tanult asszony számos művészeti ágban jeleskedett. Festeni a híres bécsi akadémikus festőtől, Friedrich von Amerlingtől tanult. Kitűnt virtuóz zongorajátékával is, leginkább jótékonysági rendezvényeken lépett fel cigány muzsikusokból alakított zenekarával. A kiállításon bemutatott képmását mestere, Amerling festette meg.
A 20. században Magyarországra, főként Budapestre telepedett örmények kultúrája szintén bemutatásra kerül, amit számos hazai és Kárpát-medencei közintézményből, egyházi és civil szervezettől származó relikvia tesz tartalmassá és egyedivé.
A budapesti Örmény Katolikus Lelkészség gyűjteménye tette lehetővé egy olyan aranyozott ezüstből és rézből készült, 19 század végi öv bemutatását, melyen örmény városok látképéi (Varagavank, Van, Ecsmiadzin, Aghtamar) vannak ábrázolva. Mindegyik ábrázoláson a templom a leghangsúlyosabb, ugyanis az örmény társadalomban a templom nemcsak kultikus hely, hanem a nemzeti összetartozás jele is volt.
|
|
